Az Emmy-díjas Patton Oswalt egy régebbi interjújában mesélt arról, hogy Snipes folyton csak füvezett és bunkó volt a kollégáival.
Terjedelmes interjút közölt a napokban a Guardian a '90-es és a 2000-es évek egyik legmenőbb akciósztárjával, Wesley Snipesszal, aki azóta már a börtönt is megjárta, de most ismét rivaldafénybe került a tavalyi A nevem Dolemite és a készülő Amerikába jöttem 2 miatt. Az 58 éves színész több más téma mellett igen kimerítően érintette a beszélgetés során 2004-es sikerfilmje, a Penge: Szentháromság vancouveri forgatását, mivel a riporter azokkal a kemény állításokkal szembesítette az Snipest, amiket az egyik színészkollégája, Patton Oswalt mondott egy 2012-es A.V. Club-interjúban.
Akkor többek között ezek hangzottak el a vámpírvadász Penge megformálójával szemben:
- Egyszer kib*szott őrült és túláradóan kedélyes volt, máskor ki sem mozdult a lakókocsijából.
- Folyton füvet szívott (ezt Oswalt arra alapozza, hogy ő esténként dvd-t nézett a lakókocsijában, és átjött a fűszag Wesley Snipes lakókocsijából).
- Amikor Oswalt egy Garbage azaz Hulladék feliratú pólót viselt épp a forgatáson (ami akár az azonos nevű rockbanda iránti rajongását is kifejezhette), Snipes nekitámadt azzal a szöveggel, hogy miért ilyen rasszista f*szkalap,
- Később Snipes már senkivel sem volt hajlandó beszélni a stábból, a rendezővel, David S. Goyerrel is csak post-iteken keresztül kommunikált, amiket mindig úgy írt alá, hogy Blade vagyis Penge.
- Annyira a karakterben volt, hogy amikor bemutattak neki valakit a stábból, csak annyit mondott: „Én vagyok a Penge.”
- Állítólag fojtogatta David S. Goyer rendezőt.
Snipes a Guardian-interjúban mindenek előtt azt cáfolta, hogy fojtogatta volna Goyert, illetve azt is kikérte magának, hogy ő nem megfelelően viselkedett a többi stábtaggal: szerinte ugyanis a film társproducereként a felettesük volt, aki utasíthatta őket annak érdekében, hogy a lehető legjobb legyen a végeredmény.
Hadd mondjak valamit! Ha megpróbáltam volna megfojtani David Goyert, valószínűleg most nem beszélgetnénk itt. Ha egy izmos fekete fickó fojtogatni kezdi a film rendezőjét, akkor börtönbe kerül, azt garantálom! És szeretnék emlékeztetni mindenkit, hogy én voltam a film egyik producere. Rendelkeztem a rendező írásos jóváhagyásával, nem egy sima leszerződött színész voltam. Felhatalmazásom volt megmondani dolgokat, diktálni, döntéseket hozni. Ez sok ember számára bizonyára nehezen feldolgozható helyzet volt, berzenkedtek tőle.
De Snipes a post-iteken üzengetésre, a füvezésre és az összes többi állításra is reagált:
Itt is megint csak Oswalt úr a forrás. Hahaha! Miért hiszik el az emberek ennek a fickónak a meséjét? Erre válaszoljon nekem valaki! Ez is része azoknak a nehézségeknek, amelyekkel afroamerikaiként szembesülünk itt, Amerikában. Ezek a mikroagressziók. Az az alapfelállás, hogy egy fehér fickó nyilatkozgatásait mindenki úgy kezeli, hogy amit állít, az igaz! Miért hiszik el az emberek, hogy az ő verziója az igazság? Azért, mert eleve hajlamosak azt hinni, hogy mindig a fekete sráccal van a probléma! És ehhez csak egyetlen emberre van szükség, Oswalt úrra, akit én igazából nem is ismerek. Alig emlékszem rá a forgatásról, de elképesztő, hogy már önmagában a kijelentése is elég volt ahhoz, hogy az emberek pusmogni kezdjenek: »Ó, hát tudod, hogy Snipesszal csak a baj van.«
