Pánik uralkodik Hollywoodban, miután a Netflix felvásárolta az egyik legrégebbi filmstúdiót, ami drasztikus változtatásokat hozhat el a filmiparban.
Sokkolta a filmes világot, amikor kiderült, hogy a Warner Bros. Discovery üzletrészért folytatott licitháborút a Netflix nyerte meg, hiszen a legtöbben a szintén versenybe szálló Paramount győzelmére számítottak. Már csak azért is, mert a Paramount Skydance elnöke, David Ellison Donald Trump egyik legfontosabb támogatója – az elnök pedig már kedvenc filmje, a Csúcsformában folytatásáról fantáziált. Csakhogy a Netflix végül többet kínált, a hírek szerint 82,7 milliárd dollárt – de felröppent már egy 108 milliárdos összeg is.
Az üzlet megköttetett, de még nem zárult le, annak folyamata akár 12-18 hónapot is igénybe vehet, törvényességét pedig nem csak a Paramount vitatja, hanem a törvényhozás számos kulcsfigurája is, hiszen lehetséges, hogy a két óriáscég összeolvadása trösztellenes jogszabályokat sért. Ha mégis lezárul, amire azért nagy esély van, és az üzletrész, vele együtt a hatalmas múlttal rendelkező, 101 éves Warner teljes filmes katalógusával és az HBO-val együtt a Netflixhez kerül, az óriási változásokat hoz el. Ami lehet, hogy a kanapén ülő előfizetőnek rövidtávon jó lesz, de a teljes filmipar nagy valószínűséggel a kárát látja, ami hosszútávon a nézőkre is kihat. A pár éve már a demokratákat támogató Ted Sarandos, aki már nekiállt Trumpot puhítani, igyekezett ugyan mindenkit megnyugtatni, hogy nem lesznek döntő változások, de nem járt teljes sikerrel. Sarandos azt ígérte, hogy a Warner filmjei – beleértve a teljes DC filmes univerzumot - továbbra is a mozikba kerülnek, de lehet, hogy más időablakkal. Persze ez lehet maga a döntő változás.
A Netflix, amelynek van egy-egy saját mozija is New Yorkban és Los Angelesben, korábban is küldött moziforgalmazásba filmeket a streames bemutató előtt, de csak azokat, amiktől komoly díjakat reméltek, ott ugyanis ez feltétel. A Netflix mozis „ablaka” ennek megfelelően csak három hét volt, ellentétben a megszokott 9 hetes mozis futammal - a rosszul teljesítő filmek persze hamarabb lekerülnek most is -, amit a legnagyobb mozihálózatok eddig visszautasítottak. Megtehették, hiszen az 5 nagy stúdió, a Warner Bros., a Disney, a Universal, a Paramount és a Sony elég premierfilmmel látta el őket, de a Warner most kiesik innen. Kénytelenek lesznek engedni, és a filmek csak pár hetet futnak majd,
minden nagyon gyorsan kerül fel a streamingre,
és a rivális stúdióknak is ezt kell tenniük, ha nem akarnak lemaradni. Egyre több mozi zár majd be, rengeteg munkahely szűnik meg, esélyes, hogy elveszik a film „közösségi élménye”.
Hasonló veszély, hogy a monopol helyzetbe kerülő Netflix képes lesz megszabni a piac feltételeit. Ezt hosszan lehetne fejtegetni, de címszavakban ezt eredményezheti. A Netflix olcsóbban dolgoztathat bárkit, számára előnyösebb feltételeket szabhat bárkinek, ezzel lassan elsorvaszthatja a konkurenciát, és minimálisra szoríthatja a független, kreatív alkotói folyamatot. És persze emelheti az árait, pláne úgy, hogy „csomagban” kínálhatja a Netflixet és az HBO-t – az utóbbinál persze jókora leépítések lesznek.
„Tök jó, így egy csomagban megkapok mindent, az egyre drágább moziba meg lusta vagyok elmenni”
– mondhatja az egyszeri felhasználó, ami akár valós piaci igény is lehet. De valószínű, hogy érdemleges verseny nélkül a pénzéért egyre drágább sematikus, futószalagon készült felejthető tartalmat kap, miközben a fél szakma, tehetséges, kreatív emberek állás nélkül maradnak. Nem csoda, hogy néhány olyan prominens alakot leszámítva, mint James Cameron, a filmesek közül a legtöbben névtelenül nyilatkoztak - már most féltik az állásukat.
Esélyes, hogy ez hosszú folyamat lesz, és a Netflix sem akar mindenkit magára haragítani a szakmában, de a lényeg az, hogy
meg lesznek az eszközei ahhoz, hogy romba döntse a moziforgalmazás egészét. Hogy meg is teszi-e majd, az nagyrészt csak rajta múlik.




