A Netflix kétrészes dokumentumfilmje az egyik legismertebb brit tévés személyiség, Jimmy Savile életét mutatja be, akiről csak halála után derült, ki, hogy gátlástalan szexuális ragadozó volt, aki több száz ember életét tette tönkre.
Jimmy Savile talán a legismertebb és legnépszerűbb brit tévés egyéniség volt. Pályafutását DJ-ként kezdte, popzenei műsorral (Top of the Pops) lett népszerű, majd saját, hihetetlen nézettséget produkáló kívánságműsora lett (Jimmy’ll Fix It). Olyan volt ő, mint B. Tóth László, Dévényi Tibi bácsi, Juhász Előd és Rózsa Gyuri egybegyúrva, de igazán akkor lett Anglia kedvence, amikor jótékonykodni kezdett. Tízmillió fontot gyűjtött össze egy gerincsérülésekkel foglalkozó kórháznak, majd újabb ügyeket karolt fel, és ennek köszönhetően bejárása lett a legmagasabb körökbe. A fiatalon bányászként dolgozó Savile hamarosan
Károly herceg és Margareth Thatcher bizalmasa lett, lovagi rangot kapott, és amikor 85 évesen elhunyt, államfőknek kijáró temetést rendeztek számára, amelyről korábbi munkaadója, a BBC élőben tudósított.
Aztán egy egész ország kapott a fejéhez, amikor kiderült,
Jimmy Savile gátlástalan szexuális ragadozó volt,
több mint 400 áldozata jelentkezett, de a valós szám ennek a sokszorosa, hiszen a férfi 1955 és 2009 között volt aktív. Van, aki azóta sem mer beszélni a vele történtekről, van, aki már halott – és van, aki öngyilkos lett, mert képtelen volt együtt élni azzal, amit vele tettek.
A fiatalon a pankrátorkodásba is belekóstoló Savile már első ránézésre is bizarr figura volt, mintha Andy Warhol és Woody Allen szerelemgyermeke lett volna, egy igazi különc, egy csodabogár, aki imádta a feltűnést, és akinek láthatóan volt egy sötét oldala, amivel ő maga is szívesen poénkodott. A Netflix új, kétrészes dokumentumfilmje, a Rowan Deacon rendezte Jimmy Savile: Egy brit horrortörténet nem azzal foglalkozik, miket követett el Savile, hanem elsősorban azzal a személyiséggel, amit felépített magának, és amely tökéletesen alkalmas volt arra, hogy elkövesse mindazt a borzalmat, amit elkövetett, és arra is, hogy védettséget nyújtson számára, ha bármi kiderülne.
Ahogy a film, mi sem akarunk belemenni, miket művelt, de egy példa talán idefér, hogy némi fényt vessen arra, hogy függött össze az általa kivetített kép és amit elkövetett: „főműve”, a gerincsérülésekkel foglalkozó kórház is a vadászterülete volt, ahol magatehetetlen betegekre vadászott. Savile egy szörnyeteg volt – ugyanakkor egy elbűvölő, lehengerlő „közszereplő”, aki bárkivel megtalálta a közös hangot, bárkit el tudott szórakoztatni. És ez a film erre a kettősségre megy rá, nem pedig az elborzasztó részletekre, és itt szépen kijön a különbség a véres részletekben tocsogó amerikai „true crime” szériák és a brit tényfeltáró műsorok között. A film mindössze egy áldozatot szólaltat meg, aki annak idején 11 éves volt – a legtöbb áldozat hasonló korú volt, de volt 75 éves is -, és nem azt a legborzasztóbb hallani, ami konkrétan történt, mellesleg egy templomban, mise alatt, hanem azt, ahogy ez a nő kénytelen volt ezzel együtt élni, ahogy ez lerombolta az önbecslését, bátorságát, tartását.
A film különlegessége, hogy elképesztő mennyiségű archív anyagból dolgozik, és ez az előnye annak, ha egy szexuális ragadozó történetesen a BBC-nél dolgozik.
Annál a BBC-nél, amely nem volt hajlandó leadni - már Savile visszavonulása után – egy, a férfit leleplező filmet.
Nyilván számukra is brutális volt a szembesülés, ahogy egész Anglia számára az volt. Nem kellett volna, hogy az legyen, ha korábban komolyan veszik a hasonló ügyeket, ha nem bagatellizálják el vagy tüntetik el a Savile ellen tett korábbi feljelentéseket – a férfi, nyilván nem véletlenül barátkozott magas rangú rendőrökkel. Az egyik legérdekesebb megszólaló a Scotland Yard gyerekek rovására elkövetett szexuális bűnözéssel foglalkozó ügyosztályának nyugalmazott vezetője, aki mindössze 6 beosztottal volt kénytelen dolgozni ORSZÁGOSAN. Ez elég sokat elmond arról, mennyire volt „szabad a pálya” valakinek, aki képes volt a lehető legrosszabb célra felhasználni ismertségét, befolyását és hatalmát.
Értékelés: 7/10