A rendszerváltás utáni idők egyik legnagyobb botrányát feldolgozó sorozatban meglepően fontos szerepet játszik a kor kommersz popzenéje - erről kérdeztük Geszti Péter kreatív producert.
A rendszerváltás utáni Magyarország egyik legnagyobb botrányát és a korszak „unorthodox” viszonyait bemutató Bróker Marcsi című sorozatban szokatlanul, de kellemesen nagy szerepet kapott a zene. Már az első részben felcsendül a Carpe Diemtől az Álomhajó - ami ügyes csavar. Hiszen mind az RTL+ sorozata, mind a szám is az önáltatásról szól, duplán is, hiszen a dalt nem a klipekben szereplő gyönyörű félvér Funnah Fanny énekelte, ő csak tátogott rá.
És minden epizódnak van saját főcímdala, egy-egy magyar sláger az adott évből, ami nem csak rendre visszatér, de rendszerint kikacsint a cselekményre is.
Márpedig ritka dolog, hogy a zenét ilyen módon használják fel, és erről mesélt nekünk sorozat kreatív producere, Geszti Péter .
- Elhangzott már a filmszemlén, ahol levetítették az első epizódot, hogy az igazi Bróker Marcsi azért ment bele a sorozatba, mert szereti a Rapülőket, ez igaz?
- Inkább azt mondanám, hogy ismerte a személyemet a különböző tévés, rádiós és zenés megjelenéseim miatt, és így hamarabb bizalmat szavazott annak, hogy egyáltalán szóba álljon velünk.
- Honnan jött az ötlet, hogy ennyire fontos szerepet kapjanak az adott kor dalai, nemcsak az epizódok felvezetéseként, hanem a történet szempontjából is.
- Ez már a forgatókönyvírók (Fazekas Máté Bence és Gigor Attila - a szerk.) ötlete volt, amit aztán mi nagy erőkkel támogattunk producerként, Ditz Edittel együtt. Szerintünk nagyon érdekes felvetés volt, hogy mind a hat rész mindig más dallal kezdődjön el. Ez aztán némileg változott, mert a Carpe Diemtől az Álomhajó lengi végig az egész sorozatot, és ez a dal nagyon jól szimbolizálja azt, amiben tulajdonképpen reménykedtek ennek az ügynek a meggazdagodásra vágyó áldozatai - vagy éppenséggel tettesei. Egyrészt ez volt nekünk a fontos, másrészt pedig ezek a dance jellegű slágerek nagyon erősen felidézik annak a korszaknak a ma már nosztalgiával tekintett, de meglehetősen romlékony, kommersz zenéit.
- Legtöbbször, hogyha valaki meg akar szerezni egy számot egy produkcióhoz, akkor azért teszi, mert kifejezetten szereti. Ti egy kicsit más helyzetben voltatok, nem?
- Mi abból indultunk ki, hogy a filmnek a zenei részeit a zeneszerző Szászi Petra meg fogja oldani. Ez így is lett, nagyszerű munkát végzett. Kapott egy nagyon szép zenei motívumot a főcímzene is, és az is fölmerült, hogy beledolgozzuk aztán az ő általa megírt filmzenékbe azoknak a slágereknek a motívumait, amelyeket felhasználunk az egyes epizódokban.
Ilyen értelemben egy zeneileg ravaszabb szövet jött létre, aminek helyenként hol halljuk az eredetijét, hol pedig egy-egy melódia motívuma jelenik meg magában a zeneszerző által hozott filmzenében.
- Vagy éppen egy szereplőt kísér végig...
- A dalok fel-feltűnő motívumai végig kapcsolódnak egy-egy szereplőhöz vagy történetszálhoz, miképpen egy musical dramaturgia is így szokott működni. Ebben az én musical szerzői hatásom és munkám is érezhető, és Szászi Petra jó partner volt, hogy rugalmasan, de érthető rendben működjön ez a zenedramaturgiai eszköz.
- Mi annak a gyakorlati ügymenete, hogy megszereztek egy dalt?
- Jogosíttatni kell ezeket a dalokat, meg kell állapodni az eredeti dalok kiadójával és szerzőivel is, és velük egyenként minden dalról külön megállapodást kell kötni, a produkció pedig fizet ezen hangfelvételek felhasználásáért, rögzítve a felhasználás időtartamát, a felhasznált zenei rész hosszát és a felhasználás típusát.
- Nem volt olyan helyzet, hogy mondjuk megszűnt a kiadó azóta?
- Egy kiadóval, a Magneotonnal dolgoztunk, akikkel több évtizedes jó viszony köt össze bennünket - a Rapülőket is ők adták ki. Egyrészt a Magneoton saját zenetárából válogattunk a filmhez, illetve a kiadó egyfajta brókerként más kiadókkal való egyeztetést is átvette.
- Hány dallal indultatok, hogy aztán meglegyen ez a mennyiség?
- Sokat válogattunk le, legalább 50-60 dalt, és a végén 9 dal került be a sorozatba.
- Volt személyes kedvenced?
- Attól függ, milyen szempontból kedvenc. Én azt gondolom, hogy ilyenkor nem az a kérdés, hogy nekünk mi a kedvencünk, hanem az, hogy abban a környezetben, ahol éppen zajlik a történet, mi a legautentikusabb dal, ami egyben valamilyen hangulatot is tükröz. Ilyen értelemben szerintem nagyon jó választásaink voltak, tehát teljesen mindegy, hogy az Álomhajó, a Shygystól a Hello, vagy a Mindenki azt akarja az Animal Cannibals-től jön. Hozzáteszem, ezek a dalok egyébként a címük és a dalszövegük alapján is hordoztak dramaturgiai jelentést. Tehát itt nem csak arról volt szó, hogy válogassunk a korabeli kommerszek közül hangulatfestő dolgokat, hanem hogy a dalok szövegének tartalma egy-egy epizódhoz hozzájáruljon tartalmilag is. Tehát mondjuk, amikor az Animal Cannibals Mindenki azt akarja című dala szólt, akkor bizony pont abban a részben szabadul el legjobban Bróker Marcsi körül azon emberek száma, akik nála akarják a pénzüket fialtatni. Vagy mondjuk amikor a Holnap hajnalig című Neo Tones dal hangzik el, akkor pont egy drámai éjszakához érünk el a sztoriban, amikor kiderül a főhős számára, hogy összeomlik az összetákolt pénzügyi rendszere, és hajnalban menekülnie kell.
Több dimenziót próbáltunk figyelembe venni, és úgy válogattuk a dalokat, hogy dramaturgiai, zenedramaturgiai, hangulatfestő és korfestő szempontokat is érvényesüljenek, aztán persze nyilván fontos volt, hogy mindegyikről meg tudjunk állapodni a jogtulajdonosokkal.
- Ez ugyanúgy működik, mint Amerikában, hogy van egy teljesen bevett árazás, vagy nálunk ez inkább eseti és személyes kapcsolatoktól függő?
- Nincs olyan, hogy sztenderd árazás, hogy ki vannak rakva az árcédulák a cukrászatban, és lehet tudni, mennyibe kerül a krémes, hanem egyedileg kell mindenről külön megállapodni.
- Az amerikai filmeknél időnként mondják, hogy hú, a költségvetés felét elvitte egy adott szám megszerzése. Magyarország ehhez képest hol áll?
- Szerintem ez egy másik kontinens.
- Volt olyan szám, amit nagyon szerettél volna, de nem sikerült megszerezni?
- Nem, mert mindig volt mindegyik dalnak olyan alternatívája, ami szerintünk működött volna. Tehát amikor kinéztük, hogy az egyes fejezetekhez mi lenne jó, mindegyikhez volt 3-4 jelöltünk. Volt ezen belül, amit jobban szerettünk, de ahol nagyon borsos lett volna az ár, vagy más nehézség volt, akkor azt elengedtük, és mindig akadt jó megoldásunk.
A BRÓKER MARCSIBAN ELHANGZÓ DALOK:
CARPE DIEM: ÁLOMHAJÓ
Zeneszerző: Hauber Zsolt, Erős Attila
Dalszövegíró: Bessenyei István, Funnah Fanny
Kiadó: Magneoton, 1997
ÁMOKFUTÓK: BÚJJ MELLÉM
Zeneszerző: Kocsor Beáta Dalszövegíró: Kocsor Beáta
Kiadó: Magneoton, 1997
SHYGYS: HELLO!
Zeneszerző-dalszövegíró: Kocsor Beáta
Kiadó: Magneoton, 1998
ANIMAL CANNIBALS: MINDENKI AZT AKARJA
Zeneszerző-dalszövegíró: Koller László, Dósa Richárd
Kiadó: Magneoton, 2001
BETTY LOVE: REPÜLJ TOVÁBB
Zeneszerző-dalszövegíró: Náksi Attila, Máté Bernadett
Kiadó: Sony Music Entertainment Magyarország Kft., 2000
MC HAWER & TEKKNŐ: SEJ HAJ AKÁCFA
népdal
Kiadó: Magneoton, 2001
KÁLMÁN IMRE: MARICA GRÓFNŐ-RINGÓ VÁLLÚ, CSENGERI VIOLÁM
operett
NEO TONES: HOLNAP HAJNALIG
Zeneszerző-dalszövegíró: Hatvani Emese, Pásztor László, Jakab György
Kiadó: Magneoton, 2002.
TNT: BOLOND, AKI SÍR
Zeneszerző-dalszövegíró: Dobrády Ákos
Kiadó: Magneoton, 2000.
AD STÚDIÓ: ÁLMAIMBAN AMERIKA
Zeneszerző-dalszövegíró: Földes Imre, Goodwill György, Auguszt Bárió Gábor
Kiadó: Magneoton, 2008.
A Bróker Marcsi az RTL+ Premium kínálatában nézhető meg. Az új részek minden csütörtökön kerülnek fel.
