Horrorisztikus valós események ihlethették a Netflix sikersorozatát – íme az Öntörvényűek háttérsztorija

  • PORT

Az Öntörvényűek című Netflix sorozat alapvetően fikció, de hátborzongatóan sok részlete idéz egy valódi, sötét múltú intézményt.

A Netflix új pszichológiai thrillere, az Öntörvényűek látszólag csak egy kitalált iskola története, ahol „problémás” tinédzsereket próbálnak fegyelemre és gyógyulásra bírni, azonban a sorozat valóságos, hírhedt nevelőintézetek működéséből merített inspirációt, amik évtizedeken át működtek az Egyesült Államokban. 

Forrás: Netflix

 

A nyolcrészes minisorozat karakterei ugyan fiktívek, de a szériában több olyan elem is feltűnik, ami kísértetiesen hasonlít egy valós helyre, egész pontosan a CEDU nevű hírhedt intézményre, amely „nehezen kezelhető” fiatalok átnevelésére specializálódott,  és amelyet végül brutális visszaélések miatt zártak be. A sorozat alkotója, Mae Martin (aki szerepel is a sorozatban – a szerk.) korábban elmondta, az Öntörvényűeket alapját a saját, fiatalkori tapasztalatai ihlették.

Ugyanakkor Martin tagadja, hogy a történet konkrétan a CEDU működéséből merített volna ihletet, de a párhuzamok nehezen elvitathatók. A sorozatban feltűnő intézmény, a Tall Pines Akadémia mottója például szinte teljesen azonos a CEDU mottójával. 

A CEDU-t egyébként 1967-ben alapították Kaliforniában, és egészen 2005-ig működött, amikor is a tömeges visszaélések, kegyetlen „terápiák” és több eltűnési ügy miatt végleg bezárták. Az iskola a problémás kamaszok intézménye volt, egy olyan szektaszerű rendszer, amely megalázáson és pszichológiai manipuláción keresztül próbálta megtörni a fiatalokat. Az Öntörvényűek nyitójelenete is erre a légkörre épít: egy tini  fiú kétségbeesett menekülése látható az éjszakai erdőn át, miközben a campus reflektorai pásztázzák a sötétséget. Bár a jelenet egy kissé dramatizált, de tény, hogy a valóságban is több száz CEDU-növendék próbált megszökni az intézményből, jellemzően sikertelenül. 

A Los Angeles Magazine szerint a kaliforniai CEDU-kampuszról nyolc év alatt 415 szökési kísérlet történt, azonban a hatóságok csupán tíz alkalommal indítottak hivatalos keresést. A legmegrázóbb eset talán egy Daniel Yuen nevű diák eltűnése volt 2004-ben. A fiú egyik napról a másikra nyomtalanul eltűnt, a szemtanúk szerint szökni próbált, de a személyzet visszafogta. Daniel sosem került elő, az ügyet a rendőrség azóta sem zárta le. Az Öntörvényűek egyik karaktere, Daniel (Milton Torres Lara) szintén eltűnik a történetben, az alkotók azonban merő véletlennek nevezik a hasonlóságot, de a nézők számára a párhuzam gyakorlatilag nyilvánvaló. 

A sorozat egyik legérdekesebb szála a rendőrség és az intézmény közti összefonódást mutatja be: a seriff, illetve az iskola vezetése egyfajta szimbiózisban működik, közös érdekük pedig a hallgatás. Ez a részlet sem teljesen kitalált, ugyanis a CEDU is szoros kapcsolatot ápolt a helyi seriffhivatallal, amely gyakran nem vizsgálta ki a diákok eltűnését.

Az Öntörvényűek központi alakja, Evelyn Wade egy szektavezér kellemetlen érzését kelti, a karaktert pedig a valóság ihlette. Martin nemrég egy interjúban elárulta, Toni Collette Evelyn Wade-jének ihletője a Synanon szekta volt, amelyet egykor „Amerika egyik legveszélyesebb és legerőszakosabb szektájának” neveztek.

Az Öntörvényűek egyik mellékszála egy idealista rendőrről, Alexről (őt alakítja Mae Martin – a szerk.) szól, aki igyekszik feltárni az Tall Pines titkait. A karaktert szintén valós személy ihlette, ugyanis 2021-ben egy kaliforniai nyomozó, Alisha Rosa, újranyitotta a CEDU eltűnt diákjainak aktáit, és kapcsolatba lépett David Safran aktivistával, aki maga is túlélője volt az intézménynek. Kettejük együttműködése, valamint a hivatalos akadályoztatásuk szinte tükörképe annak, amit a sorozatban látunk.

Ez is érdekelhet

5 nagyon felkavaró film a Netflixről – ezeket tényleg csak erős idegzetűeknek ajánljuk

A Netflix kínálata tele van könnyed vígjátékokkal és családi filmekkel, de akadnak olyan alkotások is, amelyek próbára teszik a nézők idegrendszerét.

Tovább

Az Öntörvényűek nem egy könnyen emészthető sorozat, ugyanakkor rendkívül fontos témát boncolgat, így nem is furcsa, hogy a Netflix top 10-es listájának élére ugrott, és már hetek óta a legnézettebb sorozatok között szerepel. Bár az alkotók rendre hangsúlyozzák, fikcióról van szó, elvitathatatlan tény, hogy a valóság és a kitaláció közötti határvonal jó eséllyel szándékosan mosódik el. 

via The Hollywood Reporter