1. A Jumanji is egy könyvadaptáció. A jelenlegi filmtermést látva az ember néha hajlamos túlzásokba esve szidni Hollywoodot, hogy ott már nincsenek új ötletek, kizárólag csak az egyszer régen valamikor nagyot kaszáló, népszerű könyvekből és képregényekből készül film szakmányban, és persze futószalagon jönnek ezeknek a folytatásai. Holott könyvadaptációból régen is sok készült, csak ezt nem feltétlenül verték nagy dobra. Bestseller regényen alapul többek között a Ben-Hur, a Quo vadis, a Rambo, a Die Hard, a Psycho, a Madarak, A majmok bolygója, A cápa, a Farkasokkal táncoló, A rózsa neve, de még a James Bond-filmek fele is. És ilyen az 1995-ös Jumanji  is, ami  Chris Van Allsburg 1981-ben megjelent, azonos című gyerekkönyvén alapul.

2. A könyv szerzőjét kérték fel első körben a filmforgatókönyv megírására. A Mandalay Entertainment vezérigazgatója, Peter Guber egy bostoni útja során meglátogatta a Rhode Island állambeli Providence-ben élő Chris Van Allsburgot, hogy ajánlatot tegyen a szerzőnek a bestseller képeskönyve filmes jogainak megvásárlására. Van Allsburg belement, sőt, nagy lelkesedésében maga írta meg az első forgatókönyvet, amibe sokkal több misztikumot és szürreális jelenetet tett, mint amennyi eredetileg a gyerekkönyvben volt. A Mandalay azonban kihátrált a projekt mögül, így Van Allsburg verziója megfilmesítetlen maradt.

3. Robin Williams először nem is akarta elvállalni ezt a filmet. A TriStar Pictures karolta fel végül a Jumanji filmverziójának megfinanszírozását, de volt egy feltételük: csak akkor adnak rá pénzt, ha Robin Williams lesz a főszereplő. A színész azonban az első átküldött forgatókönyv alapján visszautasította a részvételt a projektben.

4. Majdnem Bruce Willis lett leszerződtetve Robin Williams helyére. Csakhogy pont ekkor kezdődött el az 1995-ös Die Hard - Az élet mindig drága forgatása is, így végül Willis nem vállalt be mellé egy másik nagy blockbustert is, ezért a Jumanjihoz megint új főszereplőt kellett keresni.

5. Tom Hanks lett volna Robin Williams és Bruce Willis helyett az új főszereplő. Ám sok más hollywoodi sztárhoz hasonlóan ő sem vállalta el, hogy egy gyereklelkű felnőtt bohókás szerepében komédiázzon, miközben egy őserdőnyi állat rohangál mellette. Hasonlóképp eredménytelenek voltak a tárgyalások Dan Aykroyddal, Michael Keatonnal, Kevin Kline-nal, Chevy Chase-zel, Sean Penn-nel, Kevin Costnerrel, Richard Dreyfuss-szal, Michael Douglasszel, Rupert Everett-tel, Mel Gibsonnal, Harrison Forddal, Sean Conneryval, Bill Paxtonnal, Bryan Cranstonnal, Arnold Schwarzeneggerrel és Alec Baldwinnal is.

6. Több ponton is eltér a film az eredeti könyvtől. Végül mégiscsak sikerült megnyerni főszereplőnek Robin Williamst, de ehhez az kellett, hogy Joe Johnston rendező, valamint a forgatókönyvírók, Jonathan Hensleigh, Greg Taylor és Jim Strain alaposan átírják Chris Van Allsburg forgatókönyvét (ám mivel a szerző maga is részt vett korábban az adaptálásban, megillette őt is a forgatókönyvírói kredit a stáblistán). A filmben a kis Alan és Sarah 1969-ben ülnek le játszani a titokzatos Jumanji társasjátékkal, ám Alan hirtelen eltűnik, és a játék dzsungelbirodalmában ragad. 26 évvel később két másik gyerek, Judy (Kirsten Dunst) és Peter (Bradley Pierce) szintén elkezd játszani a Jumanjival, elő is kerül belőle a felnőtt Alan (Robin Williams), akinek meg kell találnia a felnőtt Sarah-t (Bonnie Hunt), hogy befejezhessék a gyerekkorukban elkezdet játékot, különben veszélybe kerül az egész város Az eredeti könyvben viszont „csak” annyi történt, hogy az unatkozó Judy és Peter egy parkban megtalálják a Jumanji társast, és elkezdenek vele játszani, amíg a szüleik nincsenek otthon. A kártyákról megelevenedik többek között egy oroszlán, egy vágtázó gnúcsorda és egy monszunvihar is, de Judy gyorsan megnyeri a játékot azzal, hogy 12-t dob. A két gyerek végül visszaviszi inkább a Jumanjit oda, ahol megtalálták. Vagyis: az már mind a forgatókönyvírók ötlete volt, hogy Judy és Peter legyenek árvák, legyen egy 1969-ben játszódó szál is két másik gyerekkel, Robin Williams raboskodjon 26 évig a játékban, meg kelljen keresni a régi pajtását, akit a végén felnőttként feleségül vesz, és így tovább.

7. A rendező félt, hogy a folyton rögtönző Robin Williams tönkre fogja tenni a filmet. Joe Johnston saját bevallása szerint nem igazán örült annak, hogy Robin Williams kapta meg Allan szerepét, mert színész hírhedt volt arról, hogy a legváratlanabb pillanatokban rögtönzött poénokkal turbózta fel a forgatás közepén a már megírt szövegét (tökéletes példa erre a Good Will Hunting viccmesélős jelenete, amivel Williams annyira meglepte a stábot, hogy még az operatőr is  röhögni kezdett, és beremegtette a kamerát). Johnston feleslegesen aggódott: Williams rögtön megértette, hogy ez egy óramű pontossággal megtervezett, költséges blockbuster, ahol drága mulatság újravenni a nem megfelelően elmondott szövegeket. Persze így is improvizált, de csak azokban a jelenetekben, amikor Bonnie Hunttal szerepelt együtt.

8. Robin Williams szólt rá a producerekre, hogy ne merjék túlóráztatni a gyerekszínészeket. Bradley Pierce egy tavalyi interjújában mesélte el, hogy Robin Williams mennyire melegszívű volt a forgatáson, és akkor is megvédte a gyerekszínészeket, amikor senki más nem akart fellépni az érdekükben. Történt ugyanis, hogy a Pierce által alakított kisfiú a történet egy pontján majommá változott, ám a vastag sminkje folyamatosan elázott. A jelenetsor felvétele 8 napon keresztül tartott, a producerek viszont gyorsabb tempót követeltek meg a stábtól, és túlórára akarták rávenni a gyerekeket, mivel úgy számoltak, hogy ha fél órával tovább forgatnak, akkor megspórolnak 100 ezer dollárt minden pluszban elrendelt forgatási nappal. Csakhogy a gyerekszínészek esetében jogszabály tiltja, hogy napi 7 és fél óránál többet dolgozzanak. Ezt a producerek is tudták, ezért megkörnyékezték a gyerekek szüleit azzal, hogy meg kéne kerülni a törvényt. Amikor az eset Robin Williams tudomására jutott, a filmiparban eléggé szokatlan módon megmondta a producereknek, hogy ne is álmodjanak a gyerekek túlórájáról, rendeljenek el plusz forgatási napot. Pierce visszaemlékezése szerint ilyen kemény ultimátumot senki más nem mert volna adni Robin Willamsen kívül, hiszen óriási pénzösszegek megspórolása forgott kockán – ő viszont volt már akkora név Hollywoodban, hogy még a producerek sem mertek vitába szállni vele.

9. A film premierjéhez időzítve megjelent egy igazi Jumanji társasjáték is. A társast a patinás játékforgalmazó, a Milton Bradley adta ki, amelynek a piros-kék MB-s logóját a '90-es években Magyarországon is sok gyerek megismerhette (az 1860-ban alapított cég 1984 óta a Hasbro része). Sajnos a doboz nem tartalmazott életre kelő krokodilokat és oroszlánokat, csak szépen kidolgozott figurákat. A játékot 2018-ban, egy évvel a Jumanji: Vár a dzsungel kasszasikere után ismét kiadták.

10. A 2005-ös Zathura, az űrfogócska a Jumanji nemhivatalos folytatása. A film végén az 1969-be visszakerült, kis Alan és a fiatal Sarah bedobják a folyóba a Jumanji társasjátékot, ám azt az utolsó jelenetben két francia lány megtalálja a tengerparton, előrevetítve ezzel egy esetleges újabb filmet... Az eredeti könyv ezzel szemben úgy ért véget, hogy Judy és Peter, miután megoldották a sok ribilliót, és visszavitték a Jumanji játékot a parkba, ahol találták, kinéztek a házuk ablakán, és azt látták, hogy a szomszédban lakó két srác, Danny és Walter (akik híresek arról, hogy sosem fejeznek be egyetlen megkezdett játékot sem!) megtalálta a Jumanji társast, és épp játszani készülnek vele. Danny és Walter egyébként a főszereplője annak a Zathura című Chris Van Allsburgot-mesekönyvnek, amiben ezúttal egy életre kelt sci-fi társasjáték okoz galibát. Ebből a könyvből 2005-ben készült mozifilm Zathura - Az űrfogócska címmel.