1. Akármennyire is valószínűtlennek hangzik az Életrevalók (2011) cselekménye, amelyben egy, a világtól elvonult, kerekesszékbe kényszerült gazdag férfi életkedvét egy külvárosi srác hozza vissza, mindez valós eseményeken alapszik, csak a nevek mások – és még néhány apróság. A két férfi neve Philippe Pozzo di Borgo és Abdel Sellou, történetüket pedig a La vie comme un roman: A la vie, à la mort (2003) című dokumentumfilmben már korábban is elmesélték. Ők ketten itt is megjelennek: a stáblista alatt láthatjuk őket egy archív felvételen – és egyébként ma is közeli barátok.

2. Ahogy azt a név is sejteti, az igazi külvárosi srác, aki egy milliomos segítője lett, Abdel Sellou nem szenegáli, mint a filmben, hanem algériai. A két rendező, Olivier Nakache és Eric Toledano nem faji vagy politikai okok miatt változtatták meg a nemzetiségét és a bőrszínét, hanem azért, mert mindenképpen Omar Syvel akartak dolgozni, akivel együtt forgatták a Volt egyszer egy nyár (2006) és a Tellement proches (2009) című vígjátékokat, és meg voltak róla győződve, hogy ezt a szerepet ő keltheti a legjobban életre. És milyen igazuk volt!

3. Az Életrevalókat imádták a nézők, nemcsak Franciaországban, de mindenhol máshol is, így amellett, hogy összeszedett egy rakás díjat, anyailag is nagyot robbantott. A film elkészítése 10,8 millió dollárba került, és 426,6 milliót hozott a konyhára – ráadásul ebben még nincsenek benne az eladott megfilmesítési jogok és a színpadi feldolgozások jogdíjai, mert hogy a történetből színdarab is készült, amit nálunk is játszottak a Játékszínben, Hirtling István és Vadász Gábor főszereplésével.

 4. Az Életrevalók minden idők legsikeresebb francia nyelvű filmje Németországban (8,9 millió eladott jegy), Spanyolországban (2,5 millió jegy), Olaszországban (2,5 millió), Hollandiában (1,2 millió), Svájcban, Ausztriában, Izraelben, Dániában, Izlandon, Észtországban, Dél-Koreában (1,7 millió jegy), Mexikóban (1,6 millió jegy), Brazíliában (1 millió jegy), Kolumbiában (500 ezer jegy), Venezuelában, Peruban, Hongkongban, Új-Zélandon és Norvégiában.

 
5. Megdöbbentő módon viszont nem az Életrevalók a valaha készült legnézettebb francia film – csak a második helyen áll! Az első helyen a Dany Boon által írt, rendezett, és vele a főszerepben készült, nálunk nem különösebb sikerrel vetített Isten hozta az Isten háta mögött (2008) tanyázik, ami tökéletesen illik az elmúlt évek könnyed, feledhető és nem túl magas minőséget képviselő francia vígjátékainak sorába.

6. A film sehol sem annyira népszerű, mint Kanadában, ahol kultikus státuszt ért el, és az ontariói Windsor Nemzetközi Filmfesztivál kissé meghökkentő módon minden évben beleveszi a programjába.

7. Az Életrevalók külön hangsúlyt fektetett a művészetek bemutatására: a zene, a vers és a festészet különösen fontos szerepet játszik abban, hogy az Omar Sy által játszott Driss belépést nyerjen a milliomos Philippe (François Cluzet) világába. Az elhangzott versek közt ott vannak Guillaume Apollinaire, Charles Baudelaire és Arthur Rimbaud munkái, a festmények közül pedig különösen fontos szerepet játszik két Salvador Dali-kép: Az emlékezet állandósága az elfolyó órákkal és a Ma femme nue regardant son propre corps devenir trois vertebres d'une colonne, ciel et architrecture című munka.

8. A film elképesztő sikere után nem volt kérdés, hogy készül-e belőle amerikai remake. A kérdés inkább az volt, hogy az amerikai Életrevalóknak (2017) kik legyenek a főszereplői. Végül Bryan Cranston és Kevin Hart – valamint  Nicole Kidman, Julianna Margulies és Golshifteh Farahani – részvételével készült az az amerikai verzió.  Nem lett óriási siker, de a befektetett 37 és félmillió dollárhoz képest 125,9 milliót szedett össze a mozikban, ami nem rossz eredmény.

9. Az Életrevalókat nemcsak Hollywoodban dolgozták fel, hanem Bollywoodban is: egészen pontosan Tollywoodban, mivel az Oopiri című 2016-os film nem hindi, hanem telugu nyelven készült, két helyi tamil megasztár, Nagarjuna Akkineni és Karthi főszereplésével – de itt még nincs vége. Az argentin Marcos Carnevale is megcsinálta a maga verzióját, szintén 2016-ban, Inseparables, vagyis Elválaszthatatlanok címmel, amelyben A nagy pénzrablásból ismert Rodrigo De la Serna  volt a segítő, Oscar Martínez (Eszeveszett mesék) pedig a tolókocsiba kényszerült milliárdos. Ami pedig a hindi verziót illeti, már előkészületben van!

10. Sőt, még ezzel sincs vége, hiszen Sophie Marceau is forgatott egy hasonló filmet, amelyben ő ült a kerekesszékben, és Christopher Lambert volt az, aki kimozdítja a letargiából és megtanítja újra élvezni az életet. A Cartagena (2009) című, Kolumbiában játszódó film viszont még az Életrevalók előtt jött ki, de ugyanabból az alaptörténetből dolgozott.

Beköltözött a magas kultúra a SZESSÖN próbatermébe. Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész mesélt a zenélés és az írás kapcsolatáról, hogy például Tinódi Lantos Sebestyén volt az első magyar slammer. Végül megpróbálkozott minden idők egyik legvitatottabb dobosának dobtémájával is.