Állítólag az egész film ötlete onnan jött, hogy Tom Cruise véletlenül meglátta Claus von Stauffenberg fotóját, és úgy döntött, talán mondták is neki, hogy oldalról nagyon hasonlít a fess porosz ezredesre. Erre utánaolvasott a történetnek, megtetszett neki, és megszerezte a rendezésre Bryan Singert - majd a plakátra a színész profilja került.

A német hadügyminisztérium eleinte nem volt hajlandó engedélyt adni arra, hogy a Valkűrt (2008) az országban, illetve a Bundeswehr létesítményeiben forgassák, a rossz nyelvek szerint azért, mert éppen heves vita folyt a szcientológus egyház státuszáról, Cruise pedig ugyebár az egyház egyik legprominensebb tagja. A stábnak hosszas kampányt kell folytatnia, Cruise pedig személyesen ment egyeztetni, mire a minisztérium meggondolta magát.

A film világszerte $200 milliót hozott összesen, ami azt jelenti, hogy ekkor az ötödik legtöbb hasznot hozó II. világháborús filmje lett – legalábbis abban az évben -, ami azért ironikus, mert mindössze egy csatajelenet van benne, az is az elején, amikor von Stauffenberg megsebesül Tunéziában.

Hitler 1943-ban adott utasítást a Walkűr terv kidolgozására – innen a cím. A terv elnevezését a skandináv mitológia valkűrjei ihlethették, akik a háború hálóját szőtték. A terv kidolgozását az indokolta, hogy a szövetségesek fokozódó bombázásai, a nagy tömegben foglalkoztatott kényszermunkások és a háborútól megviselt német társadalom növekvő elégedetlensége egy belső lázadást eredményezhetett. Emiatt szükségessé vált egy belső zendülésre felkészülni, hogy kész terv alapján tudjanak cselekedni a náci rendszer védelmében.

A film nagyrésze a Bendlerblock nevű épületegyüttesében játszódik, és, ha nehezen is, de a stáb végül engedélyt kapott, hogy a valós helyszínen forgasson. A Bendlerblock volt annak idején a német haditengerészet főhadiszállása, majd a II. világháborúban a német katonai vezetés (OKW) és az elhárítás (Abwehr) főhadiszállása lett. Itt szervezkedtek a katonai ellenállás tagjai, és itt, az udvaron végezték ki Claus Schenk Graf von Stauffenberg ezredest és társait. A főépület ma a Német Ellenállás Emlékhelye.

Több fontos jelenetet is újra kellett forgatni, amikor kiderült, hogy az eredeti filmanyag tönkrement, mert nem a megfelelő vegyszerrel kezelték. Merthogy akkor még nem digitálisan, hanem nagyon érzékeny 35 mm-es celluloid filmre vették fel a filmeket.

A filmet angolul forgatták, de a színészek egy része német volt, a többi nagyrészt németet alakító angol, ami okozott némi fejtörést a kiejtést illetően. Végül arra jutottak, hogy a német színészek sem beszéltek német akcentussal, kivéve az Adolf Hitlert alakító David Bambert. Ő az egyetlen, aki akcentussal beszél a filmben, az indoklás egyrészt az, hogy a színész felismerhetően brit kiejtése zavarba ejtő lett volna, másrészt az, hogy maga Hitler is felismerhető osztrák dialektusban beszélte a németet.

Tizenegy, Wehrmacht katonát alakító statiszta sérült meg, amikor kiestek az őket szállító teherautóból egy jelenet forgatásakor. Egyikük súlyos hátsérülést szenvedett, a többiek megúszták vágásokkal és zúzódásokkal – valószínűleg mind az elsőre zuhantak -, mint kiderült, azért, mert az egyikük nem reteszelte el rendesen a plató ajtaját.

A stáb két német tagja is szerepelt a A bukás - Hitler utolsó napjai (2004) című filmben, amely Adolf Hitler életének utolsó tíz napját mutatja be. Christian Berkel játszotta Ernst-Günter Schencket, az S.S. orvosát. Thomas Kretschmann pedig S.S.-Gruppenführer Hermann Fegeleint alakította, Heinrich Himmler szárnysegédjét és egyben Eva Braun sógorát, Hitler egyik bizalmasát, aki a híres, ezerszer újragyártott, mémmé vált kiborulós jelenetben is benne van.

Bryan Singer rendezőnek már ekkor is szokása volt akár egész napokat is eltűnni a forgatásról, de a bili ezzel kapcsolatban csak jóval később, a Bohém rapszódia (2018) kapcsán borult ki, addig rendszeresen mások dolgoztak helyette és tartották a hátukat – és a szájukat. A Valkűr nagy részét emiatt Christopher McQuarrie  forgatókönyvíró és Newton Thomas Sigel operatőr forgatta le, de ez csak később derült ki.

A kelet-német születésű Thomas Kretschmann, aki a filmben az összeesküvők közül Otto Ernst Remer őrnagyot alakítja, többször jelentette ki, hogy egyre jobban utál nácikat játszani. Ehhez képest eddig karrierje során eddig összesen tizenhétszer alakított német vagy náci katonát – van különbség, de nem mindig. Érdekesség, hogy játszott mind a német Sztálingrád (1993), mind az orosz Sztálingrádban (2013), két ugyanolyan című, ugyanazt a csatát bemutató filmben.

Sokan gondolják  úgy, hogy a Hitler elleni merénylet azért vallott kudarcot, mert a megbeszélést a meleg idő miatt a földalatti bunkerből áthelyezték egy földszinti konferenciateremben – merthogy a zártabb bunkerben nagyobb lett volna a robbanás ereje. Az Állítólag...  című műsorban szó szerint eljátszottak ezzel a lehetőséggel, és arra jutottak a szimuláció után, hogy Hitler az eredeti verzióban is túlélte volna a robbanást, mert nem volt elég erős a robbanóanyag.

A film elérhető az HBO Go kínálatában.