1. Sharon Stone-nak csak azután ajánlották fel Catherine szerepét, hogy tizenhárom színésznő már visszautasította (minden bizonnyal túl rizikósnak találták). A projekt kezdeti stádiumában egyébként rengeteg név merült fel a karakter megformálására, Kim Basingertől, Geena Davistől és Melanie Griffithtől kezdve Demi Moore-on, Michelle Pfeifferen és Julia Robertsen át Rene Russóig, Meg Ryanig és Emma Thompsonig.

2. A férfi főszerepet játszó Michael Douglas is úgy érezte, hogy Catherine szerepét egy befutott sztárra kellene bízni, hogy ne csak egyedül ő kockáztassa a karrierjét a több mint merész szerepválasztással. Douglas Demi Moore-t vagy Michelle Pfeiffert javasolta – ám egyik színésznő sem vállalta volna a teljes meztelenséget a szexjelenetekben. A film azonban egy csapásra sztárrá tette Sharon Stone-t, aki addigra már 14 éve volt a pályán, és több mint negyven alkotásban szerepelt (jórészt B-filmekben és sorozatokban) anélkül, hogy befutott volna.

3. De az sem volt mindig biztos, hogy Michael Douglas játssza a veszélyes játékba keveredő Nick Curran rendőrnyomozót. Szóba került előtte Patrick Swayze, Kevin Costner, Robert De Niro, Bruce Willis, Mel Gibson és Harrison Ford is. Sőt: a rendező, Paul Verhoeven egy rövid ideig Peter Wellerben gondolkozott, akivel már dolgozott együtt az 1987-es Robotzsaruban. Roxy szerepére pedig először Brooke Shieldset (csak ő nem akart meztelenkedni), míg Beth megformálására Linda Fiorentinót akarták a filmesek.

4. De ennél is tovább megyünk: még a rendező, Paul Verhoeven személye sem volt mindig kőbe vésve: Joe Eszterhas forgatókönyvíró és Irwin Winkler producer először Milos Formant akarták, aki a vakációján el is olvasta a scriptet, és igent mondott a felkérésre, csak közben kiderült, hogy addigra már megbízták Verhoevent.

5. A szexjelenetek felvételekor nem használtak dublőröket, azokat tényleg Douglas és Stone játszották el, akik azonban a nemi szerveiket védő párnácskákat viseltek, elsősorban az AIDS-től való félelem miatt. Michael Douglas azonban sokkal prűdebbnek bizonyult, mint kolléganője, hiszen a szerződésében kikötötte, hogy nem vállal frontálisan mutatott teljesen meztelen jelenetet, ezenkívül azt sem hagyta, hogy a karaktere biszexuális legyen.

6. A férfifaló femme fatale megformálásakor Sharon Stone olyan előképeket használt a karaktere kidolgozásához, mint Barbara Stanwyck figurája a Gyilkos vagyok című film noirból és a Kathleen Turner által alakított Matty Walker A test melege című neonoirból.

7. A Douglasszel és Stone-nal felvett fő szexjelenetet összesen öt napig forgatták. A Michael Douglas és a Jeanne Tripplehorn által alakított Beth közötti szexjelenetet pedig úgy vették fel, hogy a színészek nem is tudtak róla, hogy forog a kamera – ők csak elpróbálták a jelenetet, de úgy belemelegedtek a játékba, hogy az annyira jól sikerült, hogy végül ez került be a filmbe.

8. Michael Douglas azért akart játszani az Elemi ösztönben, mert attól félt, hogy az AIDS-től való félelem miatt el fognak tűnni a szexjelenetek a hollywoodi filmekből (a kilencvenes évek elején járunk, ugye).

9. Sharon Stone híres keresztbe vetett lábai a kihallgatásos jelenetben eredetileg nem voltak benne a Joe Eszterhas által írt forgatókönyvben. Az ötlet forgatás közben jutott a rendező, Paul Verhoeven eszébe, méghozzá egy saját élménye alapján: még főiskolai évei alatt akarta zavarba hozni egy buliban egy nő ugyanezzel a módszerrel.

10. Az ominózus képsorral kapcsolatban gyökeresen eltérnek Sharon Stone és Verhoeven emlékei. Stone verziójában a rendező azért kérte meg, hogy vegye le a bugyiját a felvételkor, mert túl fényes volt, és megcsillant rajta a kamera – a színésznő pedig annak tudatában ment bele a dologba, hogy a nemi szerve nem fog látszódni a filmben. Stone csak egy elővetítésen szembesült a végeredménnyel, és nagyon nem tetszett neki, hogy a direktor átverte, de úgy gondolta, a dolog nagyon passzol Catherine Tramell karakteréhez, így nem vágatta ki.

Verhoeven ezzel szemben azt állítja, hogy előzetesen mindenre felkészítette a színésznőt, akinek nagyon tetszett az ötlet, csak később az elővetítésen Stone ügynöke is látta a felvételt, és megijedt, hogy árthat a színésznő karrierjének – így Sharon Stone az ő javaslatára ragaszkodott hozzá, hogy vágják ki a filmből, amit azonban a rendező elutasított.

11. 2002-ben a forgatókönyvíró, Joe Eszterhas a The New York Times vezércikkében kért nyilvánosan bocsánatot, amiért az Elemi ösztönben vonzónak ábrázolta a dohányzást. Eszterhast az motiválta erre, hogy 2000-ben torokrákkal diagnosztizálták (amiből azóta szerencsésen felgyógyult).

12. Nick Curran figurája eredetileg egy leszbikus rendőrnő volt, akit Kathleen Turnerre szabva írt meg a forgatókönyvíró.

13. Joe Eszterhas a forgatókönyvet a nyolcvanas évek végén vetette papírra, bármiféle előzetes vázlat nélkül, tíz nap alatt, miközben folyamatosan Rolling Stonest hallgatott. A scriptnek először a Love Hurts (Szerelmi sérülések) címet adta, de később, amikor árulni kezdte, már Elemi ösztön volt a címe. A forgatókönyvíró bravúrját egyébként részben az motiválta, hogy miután Shane Blacknek 1,75 millió dollárért sikerült eladnia Az utolsó cserkész (1991) forgatókönyvét, ezzel átvette tőle a Hollywood legjobban fizetett forgatókönyvírója címet, amit Eszterhas mindenképpen vissza akart szerezni. Sikerült is neki, hiszen az Elemi ösztönért 3 milliót kapott.

14. A szexjelenetek felvétele olyan pontosan meg volt koreografálva, hogy Sharon Stone egyszer „Fred Astaire és Ginger Rogers kilencvenes évekbeli fekvő verziójaként” hivatkozott magára és Michael Douglasre.

15. Hogy az Elemi ösztön a pornófilmekre vonatkozó X besorolás helyett a 17 éven felülieknek ajánlott R kategóriát kapja, Paul Verhoevennek összesen tizennégyszer kellett újravágnia a művet. A legradikálisabb változtatás Johnny Boz meggyilkolását, Beth kvázi megerőszakolását, a Nick és Catherine közti szexjelenetet és Gus halálát érintette.

(via IMDb)