Június 21-én, mindössze egy hónappal a 101. születésnapja előtt elhunyt Dr. Bálint György Prima Primissima- és Táncsics Mihály-díjas újságíró, televíziós műsorvezető, író, szerkesztő, kertészmérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, számos város és budapesti kerület díszpolgára, egykori SZDSZ-es politikus, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjének birtokosa – vagyis „az ország Bálint gazdája”.

1919. július 28-án született Gyöngyösön Braun György néven, egy gazdálkodó hagyományokkal rendelkező zsidó családban. 1937-ben érettségizett, 1941-ben kertészmérnöki oklevelet szerzett a budapesti Magyar Királyi Kertészeti Akadémián. 1942-ben behívták munkaszolgálatra, ahonnan koncentrációs táborba került. A holokauszt során egy testvérét kivéve teljes családját kiirtották. A háború után hazatért gyöngyöshalmaji családi birtokára, de a Rákosi-diktatúra sem kímélte: a kommunista hatalomátvétel után kulák származása miatt internálással fenyegették meg, a földjét elvették. 1949-ben mezőgazdasági mérnökként diplomázott a Magyar Agrártudományi Egyetemen. 1949–1952 között a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott, majd onnan egy évre a Kertészeti Kutatóintézetbe került. 1955–1959 között a Mányi Állami Gazdaság főagronómusa volt, ahonnan a Fejér Megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága főkertészként alkalmazta, 1964-ig. 1967-ig Budapesten, az Állami Biztosító Főigazgatóság szakértője volt. Élete első felének fordulatos éveiről az Indexnek is rengeteget mesélt egy szívmelengető videóban, 2018-ban:

Újságírói karrierje a '60-as évek végén indult el. 1969 és 1981 között a Kertészet és Szőlészetet, 1970–1981 között a Kertgazdaságot, 1972–1981 között a Kerti Kalendáriumot, 1984–1988 között a Kertbarát Magazint szerkesztette. Számos cikke, tanulmánya és könyve jelent meg természettudományi, mezőgazdasági és ismeretterjesztő folyóiratokban, külön rovata volt többek között a Nők Lapjában és a Családi Lapban. Később a saját Facebook-oldalán is több százezres követőtáborra tett szert. 

Az igazi országos ismertséget persze a Magyar Televízió 1981-ben elindult, élőben sugárzott ismeretterjesztő- és hírmagazinja, az Ablak hozta meg neki. A műsorba maga az adásrendező, Horváth Ádám, a Szomszédok atyja hívta el. Érdekesség, hogy itt kapta meg Bálint György a Bálint gazda becenevet is az egyik technikustól. Erről, és a műsor elindulásáról ő maga mesélt tavaly, számos saját videói egyikében:

Az Ablak, mint eleinte kéthetente, majd 1986-tól minden pénteken jelentkező, közéleti szolgáltató tévéműsor egészen 2000-ig volt képernyőn (ezzel párhuzamosan 1991–2000 között Bálint gazda volt a főszerkesztője az MTV Gazdaképző című műsorának). A Magyar Televízió ugyan tett még később is egy óvatos kísérletet a műsor felélesztésére (például 2009-ben, lásd a lenti adást Bálint gazdával), ám Déri János 1992-es halála után csak idő kérdése volt, mikor pecsételődik meg az adás sorsa, hiszen a szélesebb közönség lényegében Déri nevével kapcsolta össze az Ablakot.

A végére hagytuk Gálvölgyi János Ablak-paródiáját. Bálint György itt egy kifogástalan modorú és öltözködésű, pallérozott elméjű úr, akit minden tévés kollégája tisztelettudóan Gyuri bácsinak hív, és akit ugyan megtréfál a modern technika, de így is képes ékes szavakkal és finom humorral értéket és tudást közvetíteni a nézőknek. Gálvölgyi itt kiválóan ráérzett arra, hogy nem kell valakiből nevetséges pojácát csinálni egy paródiában (lásd például a híres Kapcsoltam-jelenetet az izgő-mozgó, folyton vizet ivó ál-Rózsa Gyurival) ahhoz, hogy a végeredmény vicces legyen.