Kizárt, hogy lenne, aki ne ismerné ezt az animációs sorozatot. A mintegy száz epizódot magába foglaló szériáról gyűjtöttünk jó pár érdekességet.
Népmesék forgatókönyvek helyett
Jövőre lesz 50 éve, hogy a Pannónia Filmstúdió Kecskeméti Műterme belevágott a Magyar népmesék című animációs sorozatba. Az 1980-2012 között futó magyar televíziós széria Mikulás Ferenc stúdióvezető ötlete volt, a tervezője, (részben) rendezője és szakértője meg Jankovics Marcell. Ahogy Mikulás nyilatkozott róla, amikor 1971-ben kinevezték a kecskeméti műterem vezetőjének, a Magyar Televíziónál szívesen fogadták a gyerekeknek készülő rajzfilmsorozatokat. Akkor indult a Sebő együttes népdalgyűjtésre, kezdődött a táncházmozgalom, és minden valamirevaló értelmiségi régi néprajzi tárgyakat gyűjtött. Mikulás az új stúdió forgatókönyvíró hiánya miatt kezdett a magyar népmesék megfilmesítésével foglalkozni. De mivel nem tetszett neki, ahogy az írók ezeket a történeteket átdolgozták, megkereste az MTA néprajzkutató csoportját, hogy eredeti népmesegyűjtéseket használhassanak. Mivel ezeknél feltűntették a gyűjtések helyét, ez később nagy segítséget jelentett a filmeseknek.
Malonyai Dezső a huszadik század elején 25 munkatársával összegyűjtötte a történelmi Magyarország díszítőművészetének anyagát. Jankovics Marcell ötlete volt, hogy ezeket a díszítőművészeti elemeket használják föl az egyes epizódokban – nyilatkozott Mikulás Ferenc a Krónika című romániai magyar napilapnak.
Jankovics egy idő után szakértőként dolgozott tovább a sorozaton, Horváth Mária és Nagy Lajos rendezte az epizódokat. A 100 rész mindegyikének Vécsy Veronika volt a gyártásvezetője. Az első három sorozat dramaturgjaként Bálint Ágnest olvashatjuk a stáblistán, aki a Mazsola-meséket és a Frakkot is írta.
Az animációs mesék a Pannónia Filmstúdió kecskeméti műtermében keltek életre, 1995-től, az 5. sorozattól a Kecskemétfilm Kft. munkatársai dolgoztak rajta. Hozzájuk kötődik – többek között – a Vízipók-csodapók, valamint a Leo és Fred című animációs sorozat.
A mesés Kaláka adta a zenét és a zörejeket
A főcím látványa a virág- és levélmintás, népi díszítő hímzésekre emlékeztet. Az ágról ágra szálló énekesmadarat, akinek a csőréből előbújnak az indák – mindenki ismeri. Ihletforrása Arany János Rege a csodaszarvasról című költeményének kezdősora: „Száll a madár ágrul ágra, száll az ének szájrul szájra.”
Lisziák Elek elsősorban a hanggal kapcsolatos munkákat felügyelte, ő bízta meg a Kaláka együttest az epizódok zenei kíséretével és a főcímzenével. A Kaláka zenélte a zörejeket is különböző hangszerekkel.
Nemcsak Szabó Gyula mesélt a sorozatban
Kezdetben népi mesemondókat kértek fel narrátornak. Az első epizódokat fel is vették Kóka Rozáliával és Hrotkó Károllyal, de később a profi színészek jobb választásnak bizonyultak. A Magyar népmesék-sorozat szinte összeforrt Szabó Gyula hangjával. A színész már az első évadban három mese narrátora volt, a másodikban Molnár Piroskával felváltva hallhatjuk őket, a harmadiktól a kilencedikig kizárólag az ő jellegzetes hangján szólalnak meg a népmesék. Az első évad mesemondó színészei: Bánffy György, Bánhidi László, Patkós Irma, Zsolnai Margit, Tolnay Klári és Avar István.
Szabó Gyula 2005 nyarán a 7. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon életmű-díjat kapott három évtizedes meséléséért, több mint 80 epizódot köszönhetünk neki.
A Magyar népmesék első epizódját 1977-ben adta le a Magyar Televízió (A só címmel), az utolsót, a századikat pedig 2011-ben (Mátyás király arany szőrű báránya). A meséket a Magyar Televízió gyerekeknek szóló sorozatként finanszírozta, de ezek a mesék természetesen nem kizárólag a legkisebb korosztálynak készültek.
A történetek klasszikus mesekincsekből valók, egyedül a Méhek a vonaton (1978) című epizód lóg ki közülük kortárs közegével.
Eladható-e külföldön?
Többen tartottak attól, hogy külföldön nem lehet majd eladni ezeket a rajzfilmeket. Tévedtek. 170 országban látták már, később mesélünk egy romániai botrányról is. Sőt, a YouTube-on kimondottan angol narrációval meg lehet nézni ezeket a mesés történeteket a Hungarian Folk Tales csatornán.
Horváth Mária rendező epizódjai neves nemzetközi fesztiválokon is díjakat nyertek. A Cerceruska című Kínában, A kővé vált királyfi Japánban, a Gyöngyvirág Palkó szintén Kínában, a Hogyan telt a gyermekkorom? Amerikában (Chicagóban) aratott sikert. Nagy Lajos rendező Köcsögkirály című filmje ugyancsak a Chicagói Nemzetközi Gyermekfesztivákon tarolt.
Az erotikus utalások botrányt kavartak Romániában
A finom erotikus utalások – a népmeséknél gyakran megjelennek – az arab országokban nem, de Romániában kiverték a biztosítékot. 2009-ben az ottani médiatanács, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) figyelmeztette A királykisasszony jegyei című részt leadó Minimax román nyelvű változatát. Illetlennek minősítette az animációs mesét, csak este tíz után lehetett volna vetíteni ezt az epizódot – idézte a CNA-t a comment.blog.hu. Ebben a mesében a furfangos kondásgyerek ráveszi a királykisasszonyt, hogy húzza fel a ruháját egyre magasabbra egy-egy kismalacért cserébe. Minden stilizált, szóval teljesen feleslegesen akadt ki a hatóság. A mesének azt a részét is sérelmezték, amikor a furfangos fiú körbevágja két mese-ló bokáján a bőrt, majd fölgyűri.
Jankovics Marcellt a Krónika kérdezte az esetről. Az alkotó azt nyilatkozta, először azt hitte, A székely asszony és az ördög című epizódról van szó. Az ugyanis tényleg pajzán, abban az ördög félreérthetetlenül a férfi nemi szervre hasonlít. Annak idején az MTV-nél meg is kérték, legalább lábakat és kezeket rajzoljanak neki, hogy ne legyen annyira egyértelmű. A királykisasszony jegyei mese arról szól, a kiskanász akkor kapja meg a fele királyságot és a királylány kezét, ha a lány születési jegyeit tudja. Ezek történetesen a mellein (nap és hold) és a nemiszervén (hajnalcsillag) voltak. (Ezt ugye, megtudta a malacokért cserébe...) „Ez szerintem nagyon aranyos, bájos ábrázolásmód, amiben semmi disznó nincs” – nyilatkozta a művész.
Jön a folytatás
2019-ben a Magyar népmesék világán alapuló játszóteret is kaptak Kecskeméten a gyerekek. Ezt a hunyadivárosi Hankovszky ligetbe álmodta meg Mikulás Ferenc, a kecskeméti rajzfilmstúdió vezetője. Kő Boldizsár tervezte, akihez számtalan országos hírű mesepark kötődik.
2020. október 15-én hungarikummá nyilvánították a Magyar népmeséket.
Tekintettel a hatalmas hazai és külföldi sikerre, Mikulás Ferenc úgy érezte, érdemes folytatni a Magyar népmesék sorozatot. A négy záróepizód rendezője Csákovics Lajos, aki a Toldi készítésében Jankovics Marcell társrendezője volt, valamint Maticska Zsolt. A képi világot, az előző sorozatokhoz hasonlóan, a gyűjtés helyszínéül szolgáló tájegység népművészete fogja meghatározni. Az epizódokat a Kaláka zenésíti meg. Szabó Gyula hangján már sajnos nem hallgathatjuk meg az új részeket, mivel a művész 2014-ben elhunyt. A sorozat producere Mikulás Ferenc, aki idén januárban adta át a Kecskemétfilm igazgatói posztját Tóth László Istvánnak.
Forrás: Krónika, Filmvilág, Reform, NFI, comment.blog.hu
5 legendás papírkivágásos magyar animációs sorozat – az egyiktől sok gyerek kimondottan rettegett
A papírkivágosos technika az animáció egyik legrégebbi módja, és a kézzel, képkockánként megrajzolt verzióhoz képest egyszerű, gyors és olcsó volt. Mutatunk most öt ilyen állatos szériát.
Tovább
