Egészen hihetetlen, hogy egy 1997-es sci-fi mennyire tűpontos látleletet adott a 2020-as évek médiájáról. Többet akar megtudni? Kattintson!
Aki a '90-es években volt fiatal, egészen biztos emlékszik még az 1997-ben bemutatott Csillagközi invázióra, ami egy piszkosul látványos és fergetegesen vicces sci-fibe oltott akciófilm, és egyben egy kiváló szatíra is volt a korszak emblematikus kultfilmjeit (lásd még: Total Recall - Az emlékmás, Elemi ösztön, Showgirls) jegyző Paul Verhoeventől.
Az űrbogarak elleni invázióba belecsöppenő fiatalok története persze közel sem annyiról szólt, hogy Denise Richards és Dina Meyer szépek, Casper Van Dien jóképű és még Patrick Muldoont is áthívták ide a Melrose Place-ből rivális szívtiprónak... A Csillagközi invázió ugyanis a rovartrancsírozós felszín alatt egy nagyon elgondolkodtató film volt a média (túl)hatalmáról,
és már 1997-ben boszorkányos pontossággal jövendölte meg a világhálón keresztül fogyasztott propagandahírek és a két kattintással élőben nézhető háborúk korszakát – pedig akkoriban az internet még drága úri huncutság volt!
Egészen szürreális belegondolni, hogy azok a filmbéli kattingatható híradórészletek, amelyekben hazafias lelkületű fiatalok vonultak hadba, aztán meg a néző szeme láttára, „élőben” filézték ki őket az űrbogarak, 26 évvel ezelőtti még sci-finek számítottak. Ma már viszont ez maga a valóság, mondhatni a mindennapjaink része, hiszen ha akarnánk sem tudnánk kikerülni a netezgetés közben elénk gördülő háborús híreket (és álhíreket)...
Ugye, hogy olyan, mintha a mai közállapotokat mutatná be (mínusz az agresszív rovarlények)? Pedig 1997-ben még internet sem nagyon létezett, legalábbis a mai, széles sávval és 5G-vel mindent is streamelő értelmében még egészen bizonyosan nem, ahol az épp a világban zajló aktuális háborúkról nézhettünk volna jó minőségű videóhíreket. Az internet a HTTP és World Wide Web robbanásszerű megjelenésével és az internetszolgáltatás elterjedésével született meg a '90-es évek közepén, előtte lényegében csak az amerikai egyetemek és a hadsereg használta információtovábbításra.
1997-ben, a Csillagközi invázió amerikai premierje idején még a Netsape Navigator nevezetű böngésző segítségével informálódtak az emberek az AltaVista keresőjét használva (mára már mindkettő eltűnt a süllyesztőben), a ma triviális online vásárlás pedig még csak az amerikai felsővezetőkre volt jellemző. Egy 15 évvel ezelőtti Index-cikk tanúsága szerint Magyarországon még ennél is siralmasabb volt a helyzet:
1997-ben a magyar internetezők aránya a lakosság mindössze egy százalékát tette ki, az otthoni hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya pedig természetesen még ennél is alacsonyabb volt.
Érdekesség, hogy Csillagközi invázió alapját képező Robert A. Heinlein-regény 1959-ben jelent meg, tehát a második világháborús és a koreai háború „űrbe áthelyezett változata” volt. Maga a szerző nem is a média hatalmával és annak háborús propagandaszerepével foglalkozott benne, hanem inkább olyan gondolatokat járt körül, hogy vajon egy katonának erkölcsös-e egyetlenegy bajtársát is hátrahagynia, vagy épp fordítva: helyes vagy helytelen egyetlen ember megmentéséért esetleg több ezer másikat feláldozni.
A mindennapokat behálózó, agymosó tömegmédia és a mesterségesen túltolt hazafiság témáját tehát már Paul Verhoeven tette bele a filmváltozatba, tűpontosan megjósolva 1997-ből a 2020-as éveket...
