Következzék néhány hírhedt kódfejtő, akik felvonultatták a hackerszakma összes létező sztereotípiáját.
Hackerman – Kung Fury
Az életellenes frizurák, sminkek, reklámok és atomerőművek élő hekker-közhelyhalmaza, akinek pelyhedző bajsza, szemüvege és vállsimogató mullettje kollektíven biztosítja számára az életfogytig tartó fogamzásgátlást. Legalábbis papíron, informatikai szuperképességei által ugyanis mégis meg- megnyílik számára egy-egy szabadulóút az örök szingliség poklából. Míg kollégái kínkeservesen próbálnak örökélet-kódokat generálni Commando- és Cobra-kaliberű játékokhoz, ő Richard Claydermannként klimpírozik egyszerre három klaviatúrán, és nyitja meg az időkaput a Commodore 64 által biztosított technikai közeg segítségével. Igaz, az általa létesített időgép még kalibrálásra szorul – lévén Kung Fury a III. Birodalom helyett a lézerraptorok korába teleportálódik – ám mindez mit sem von le Hackerman zsenialitásából.
A Varázsló – Die Hard 4.0 – Legdrágább az életed
Íme, egy újabb, közhelyektől korántsem tehermentesített példány azokból az időkből, amikor a Die Hard-franchise színvonala hasonló módon kapott szárnyra, mint Hans Gruber a Nakatomi-toronyház tetejéről. A Varázsló fedőnéven futó hacker gyakorlatilag minden olyan külső és belső vonást felvonultat, melyet egy tudatos, modern IT-s – akinek a PC immár nem csak a personal computer rövidítése – fennhangon kérne ki magának: anyjával él, az alagsorban lakik pizzásdobozok és chipses zacskók barikádjai mögött, a nők pedig legfeljebb tünde karakterként kerülnek irányítása alá. Mindezt ellensúlyozandó, másfél perc alatt képes otthonról kilőni a Bank of New York Mellon komplett biztonsági rendszerét.
Angela Benett - A hálózat csapdájában
A kényszerszingli informatikusnő a 90-esek közepén fényévekkel magányosabbnak érezhette magát, mint napjainkban. Sokszor még annak is örült, ha a mailer daemon válaszolt emailjeire, az pedig külön boldogságot jelentett számára, ha hús-vér ember küldött neki szerencsehozó powerpoint-malacot. Angela is ezen csoport prototípusa, aki - miután a chat.hu-n rossz társaságba keveredik – még személyazonosságát is elveszti. Ám végül beszabadul a számítástechnikai expóra, és egy parlagon heverő Pentiumon brutálisan visszavág ellenlábasainak: egy vírus segítségével komplett személyazonosságukat törli, de még a Teveclub.hu-n évek óta nevelgetett virtuális kedvencüktől is megfosztja őket. Eközben pedig – ha csak egy másodpercre is – hallhatjuk azt az andalító hangot, ahogy a betárcsázós modem a Datanetre csatlakozik, továbbá felvillan a floppylemez nevezetű ősi sumér adathordozó is.
Johnny Mnemonic - A jövő szökevénye
Míg az előző jelenet egy akkora 90-es évek flashback volt, hogy kis híján a Happy Gang is fellépett benne, ezúttal egy olyan korba teleportálunk, amikor már a Family Frost zenélő csillagrombolókon rója a kistelepüléseket. Johnny Mnemonic pedig a futurisztikus rendszergazda prototípusa, aki legfeljebb archeológiai feljegyzésekben olvasott az Altavizsla-fiókokról. A hekkelés kizárólag a virtuális térben zajlik, így egy komplett pantomimelőadásnak lehetünk szemtanúi, és megbizonyosodhatunk róla, hogy 1995-ben már létezett meggyőzőbb CGI, mint a tavalyi őshüllős Asylum-filmekben.
Peter Foley – Tökéletes másolat
A csúfos kudarctól való félelmünk rendre visszatart minket az olyan online kvízek kitöltésétől, melyekben azt kell megtippelnünk, hogy IT-s vagy szimpla sorozatgyilkos-e a képen látható egyed. Mindez a Tökéletes másolat alkotóinak fejében már 1995-ben is megfogalmazódott, mikor is úgy döntöttek, valamilyen módon összeházasítják a két szakma képviselőit. A szóban forgó mozi antihősének két kedvenc időtöltése a hobbisebészet, valamint a kriminálpszichológussal való emailezés. Emberünk az áldozatairól készít kacagtató animációs videókat, majd azokat továbbküldi a dilidokinak, aki még így is jobban jár, mintha pénzbevonzó manókkal bombázná őt. Az emailek pedig nemcsak, hogy lenyomozhatatlanok, de elolvasás után meg is semmisítik magukat, mint Bigyó felügyelő megbízói levelei.
