Persze, ott voltak a klasszikus Superman-filmek és az első Batman mozi is majdnem tíz éve kész volt, de azok a figurák rég kiléptek a képregény világából, Penge pedig messze nem.
Régebben is csináltak képregény-feldolgozást, nem is egyet, a Christopher Reeve főszereplésével készült Superman már 1978-ban kijött, Tim Burton Batmanje 1989-es keltezésű, A maszk 1994-es, és ezek csak a legismertebb darabok, de sosem képviseltek egy tudatos trendet, külön-külön arattak sikert vagy buktak el. A Penge (1998) már egy másik világ szülötte – átvitt értelemben és ténylegesen is.
Penge (Wesley Snipes), aki a Marvel istálló hőse, bár ezt hajlamosak vagyunk elfelejteni, pedig nem lényegtelen mozzanat, hiszen félig ember, félig vámpír – várandós anyját harapta meg annak idején egy vérszívó -, ezért erős és gyorsan gyógyul a sebe, tud a fényben is járni. Van ugyan benne némi vérszomj, de azt egy szérummal nyomja el, és egész életét a vámpírok elleni harcra tette fel. Barátjával, Whistlerrel (Kris Kristofferson) a vámpírok ellen harcol gyerekkora óta, és az első részben a vérszomjas, átalakult Stephen Dorff ellen kellett harcolnia. Akinek tervei vannak Pengével, mivel ő a hiányzó láncszem a két faj között, de van egy csinos doktornő is, aki ért a vérhez, és mint tudjuk, a vérnek itt elég fontos szerepe van. Ami azt illeti, egy vámpírfilmnél rendszerint elég kiszámítható a sztori, vannak feltörekvő, új vámpírok, megdől az eddigi rend, satöbbi, és a Pengénél sem a sztori a fontos, hanem az, hogy menő.
Mert a filmet producerként is jegyző Wesley Snipes ekkor volt a menőség csúcsán, neki és Black Flys napszemüvegének volt köszönhető a siker, és annak, hogy a figurát – nem mellesleg a harcművészfilm rajongó Snipes javaslatára – kicsit nindzsára vették, és annak, hogy hűek maradtak a képregény alapanyaghoz. És ezzel a Marvel is bebizonyította, hogy egy másodvonalbeli képregényhőst is fel lehet jól futtatni, ahogy azt is, hogy ha jól gazdálkodnak a hozzájuk tartozó több száz szuperhőssel, abból valami nagyon nagyot lehet felépíteni. A többi már filmtörténelem, ahogy mondani szokás. A Penge 2 -őt egyébként Stephen Norrington helyett már Guillermo Del Toro rendezte, ami látszott is a látványvilágon, a Penge: Szentháromságban (2004) pedig hősünk már Jessica Biel és Ryan Reynolds társaságában küzd az ősvámpír ellen – az utolsó filmet az a David S. Goyer rendezte, aki mindhárom darab forgatókönyvét jegyezte, és, bár ez csak utólag derült ki, annak idején David Fincher is besegített neki.
És ha már Marvel film, Stan Lee-nek természetesen volt egy szokásos cameója, egy zsarut játszott a vámpírok vérklubjában Penge látogatása után, csak valami idióta kivágta a jelenetet.
