Amikor az oroszok voltak olyan ostobák, hogy megtámadják Amerikát

Legalábbis a Vörös Hajnalban, amit a szélsőjobbos, fegyvermániás John Milius rendezett, és amiben Patrick Swayze vezetésével egy rakás gimnazistából lett egy csapásra vérszomjas gerilla.

Ma már a napnál is világosabb, milyen ostoba lépés volt, amikor 1979-ben a Szovjetunió lerohanta és megszállta Afganisztánt, ezzel újra fellobbantva a hidegháború nagyon is pislákoló tüzét. Amerikában újra a „vörös veszélyt” emlegették, megindult az új fegyverkezési verseny, a konzervatív Reagan kormányzat pedig boldogan élt a már elfelejtettnek hitt antikommunista retorikával. Ebben a légkörben született a Vörös hajnal (1984), amely azzal a rekorddal is büszkélkedhet, hogy bemutatásakor ez volt a Guinness rekordok könyve szerint a legerőszakosabb film – egy órára vetítve 134 erőszakos cselekménnyel, ami percenként 2,23-ra jön ki. Az áldozatok rendszerint szovjet katonák. Vagy kubaiak, akiknek a McDonald's-ra fájt a foguk!

Forrás: MGM

 

Merthogy a Szovjetunió és szövetségesei, Kuba és Nicaragua orvul megtámadták az USA-t, a colorádói kisvárosban is orosz ejtőernyősök érnek földet, pont a történelemóra kellős közepén. Hogy miért fontos a porfészek, sosem derül ki, de

vannak, akiket kapásból lelőnek, másokat fogolytáborba zárnak,

de egy rakás gimnazista beveszi magát az erdőbe, és gerilla csapatot szerveznek, hogy a megfelelő pillanatban lecsapjanak az agresszorra. Fegyverük van elég, hiszen minden rendes amerikai hord a táskájában legalább egy géppisztolyt, a többit az oroszoktól veszik el, akik az egyre merészebb és hatékonyabb támadásokra egyre brutálisabb megtorlással válaszolnak. Az egész persze röhejes, de szórakoztató.

Forrás: MGM

 

És az egészért John Milius felel, a  Conan, a barbár (1982) rendezője, az Apokalipszis most (1979) és A cápa (1975) forgatókönyvírója, egyfajta hollywoodi legenda, aki „zen anarchista” szélsőjobbosnak, néha maoistának vallotta magát, aki

a tekintélyuralmi diktatúrát előbbre tartotta a demokráciánál.

Az ő víziója az országot megvédeni képtelen kormányzatot felváltó, állig felfegyverzett polgári milíciákat vetítette a falra, és a Vörös hajnal ezt a képet vitte a vászonra, a végig rendkívül ostobában viselkedő, összevissza rohangáló szovjetek és társaik csak kelléknek kellettek. Akárcsak a színészek, mert Milius nem sokat törődött a karakterfejlődéssel és hasonlókkal – ha volt is ilyesmi, az a szereplők szerint a vágóasztalon végezte.

Forrás: MGM

És kik voltak a szereplők? Egy jól összeszokott társaság, Patrick Swayze és C. Thomas Howell már A kívülállókban (1983) is együtt játszottak, Charlie Sheen a haverjuk volt, és mivel kellettek dögös csajok is, ott volt Lea Thompson és Jennifer Grey. Vagyis Grey és Swayze már innen ismerték egymást, mielőtt belevágtak a Dirty Dancing - Piszkos táncba (1987). A túláradóan hazafias, rendkívül erőszakos film borítékolhatóan sikeres lett, és 2012-ben még egy remake-et is kapott – a Chris Hemsworth főszereplésével készült új Vörös hajnalban már észak-koreaiak csapnak le Amerikára, de meg is bánják!