Mészáros Márta francia-magyar koprodukcióban készült filmje, az 1980-as Örökség főszereplője volt Huppert Monori Lili és Jan Nowicki oldalán, amely nem csak egy szerelmi háromszög sötét oldalát, hanem a magyar történelem tragédiáját is bemutatta.
Nem, nem az Ari Aster rendezte, 2018-as hideglelős családi horrorról, az Örökségről van szó, hanem Mészáros Márta azonos című drámájáról, az 1980-as Örökségről, amiben azért így is van pár szintén ideglelős pillanat, és egy pici történelemlecke is. A történet során ugyanis eljutunk a 30-as évek közepétől a „vészkorszakig”, vagyis a nyilas hatalomátvételig, ahol aztán bármi megtörténhetett, és egyáltalán nem jó értelemben, ugyanakkor megjelennek a rendezőnő állandó motívumai is.
A 1936-ban a dúsgazdag, de meddő Szilvia (Monori Lili) "megvásárolja" a szép, intelligens, de szegény Irént (Isabelle Huppert), hogy férje, Ákos, a jóképű katonatiszt (Jan Nowicki), aki feleségének köszönheti a karrierjét, ejtse teherbe, kihordja nekik a babát, és a születendő gyermek örökölje a hatalmas vagyont. Szilvia terve azonban meghiúsulni látszik:
Ákos és Irén egymásba szeretnek, a férfi elhagyja feleségét, együtt él Irénnel, és még egy gyerekük születik.
Szilvia számára 1944-ben következik el a bosszúállás ideje... A valós történeten alapuló film volt az első, ahol Mészáros Márta jellegzetes női témáját történelmi aspektusba helyezi – hamarosan jöttek a hasonlóan értelmezett, bár minimum egy évtizeddel később játszódó Napló gyermekeimnek (1982) és annak folytatásai.
Mit is jelent Mészáros Márta „jellegzetes női témája” - a meg nem élt, mégis valós anyaságot, az örökbe adott vagy fogadott, esetleg elvesztett gyereket, a pótszülőket vagy éppen mások gyermekének nevelését, amit természetesen az apját a sztálini terror alatt elveszítő rendezőnő saját élete is ihletett. Az 1980-as Cannes-i Filmfesztivál versenyprogramjába beválogatott, Ragályi Elemér fényképezte Örökség is
valós történeten alapszik, de nem a rendezőnő családjának történetén
– és a mi kis országunkban ilyesmi tényleg előfordulhatott. Isabelle Huppert és Monori Lili fantasztikus kettőse mellett mindenki felfigyelt a fiatal Hernádi Judit mélyen búgó, fanyar hangjára. A Sohase mondd az egyik legnagyobb sláger lett.
És van az Örökségnek egy furcsa vonása is, a francia-magyar koprodukcióban készült film francia és lengyel szereplői természetesen magyar szinkront kaptak, de nem csak ők: a Terézt alakító Perczel Zita hangját Komlós Juci adta, de másokkal is történt hasonló, amire két magyarázat lehetséges: vagy az utószinkronnál nem volt elérhető az eredeti színész, vagy, ami még valószínűbb, pont a nemzetközi együttműködés miatt kavarodtak meg a dolgok.
A film ugyanis nem kizárólag a hazai közönségnek készült, sőt,
állítólag a francia mozikban zajosabb sikert aratott, mint Magyarországon - Monori Lili például ezt követően több francia és olasz felkérést is kapott.
