A Megáll az idő legalább olyan izgalmas és fontos korrajza az egyszerre lüktető-pezsgő, de mégis unalmasan semmilyen Kádár-korszaknak, mint a Kopaszkutya vagy az Egészséges erotika – írta Gothár Péter nemzedéki kultfilmjéről a Port szerzője, amikor a Pótvizsga rovatunkban bepótolta a filmet, és ezzel nem is tudunk vitatkozni. Lássunk néhány érdekességet az elmúlt 40 év egyik legfontosabb magyar alkotásáról.

• Bereményi Géza eredetileg életrajzi regényt akart írni, de inkább forgatókönyvként dolgozta fel kamaszkori élményeit, amelybe a félkész regény több átformált eleme belekerült.
• 2020-ban Bereményi megvalósította hajdani tervét, és Magyar Copperfield címen megjelentette a főként a gyermek- és kamaszkoráról szóló önéletrajzi regényét. Ennek néhány részlete egyértelmű hasonlóságot mutat a film bizonyos jeleneteivel és alakjaival.
• Annak érdekében, hogy a valóságtól elemelt képi világot teremtsen, Koltai Lajos operatőr roncsolta a filmnegatívot, hogy karcosnak, régiesnek tűnjön a kép. A levegőbe krétaport szórtak, hogy fátyolos hatást keltsen a környezet, és erős, koncentrált neonfényeket használtak, amik nyomott hangulatot kölcsönzött a jeleneteknek.
• A fiatal szereplők részben a korabeli underground zenei közegből kerültek ki, úgy mint Pauer Henrik, a Neurotic alapító tagja (Köves Gábor), vagy Sőth Sándor, a Spenót basszusgitárosa (Pierre).
• A Dinit játszó Znamenák István éppen a Kamaszok című film próbafelvételére érkezett, amikor Gothár Péter hozzálépett, és azt mondta, hogy jöjjön inkább az ő filmjébe. A casting sikeres volt, Gothár pedig még Znamenák édesanyjához is elment, hogy elkérje a fiút a forgatásra.

• A film elején látható '56-os archív felvételeket – mások mellett – Zsigmond Vilmos, Kovács László, Badal János, Otto Pammer és Mikó József készítették.
• A film látványtervezője Rajk László volt – bár a neve nem szerepelt a közreműködők között –, aki fel is tűnik a filmben, – a körmenetben ő viszi az egyik zászlót.
• A forradalom utolsó napjaiban játszódó jeleneteket az első kerületben lévő Pálya utcában vették fel. Az égő roncsokkal telepakolt utcakép megfelelő látványához olajat égetett a stáb, és így a szálló füst teljesen kitakarta az oda nem illő hátteret.
• Az iskolai jeleneteket több helyszínen vették fel. A tánciskolai rész a budai Vár alatt található Vági István szakközépiskola dísztermében kapott helyet, a jelenet folytatásához kapcsolódó tornaterem helyszíne viszont a vízivárosi Toldy Ferenc Gimnázium. A többi iskolai jelenetet Újpesten, az Attila utcai Bródy Imre gimnáziumban rögzítették.
• A filmben feltűnik az egykori Duna mozi bejárata a mai Hollán Ernő utcában, valamint egy filmplakát, amelyen az 1962-es Előzés (Il sorpasso) ismerhető fel. Mivel az olasz Dino Risi filmje is a lázadásról szóló road movie, ez egyértelmű kikacsintás a rendező részéről.

• Az iskolafolyosóknál a koszos, poros kinézetet krétapor használatával tették még hihetőbbé. Ennek köszönhetően a forgatás pár napig szünetelt, a film operatőre, Koltai Lajos ugyanis a sűrűn szálló krétaportól allergiás lett, és néhány napra lebetegedett.
• A gyerekszereplők az áprilisi forgatás megkezdése előtt egy külön bérelt lakásban egy hétig gyakorolhatták szerepüket. Gothár azt szerette volna elérni, hogy a főszereplők már valóban szinte társként és barátként álljanak a kamera elé.
• A film egyes részeinek kezdetén három szimbolikus dátum van számokkal, betűkkel kiírva: 1956. november 5., 1963. november 5., 1967. december 31.
• Ugyanilyen, nem is nagyon rejtett szimbólum az iskolában a többi tárgyhoz vizuálisan nem passzoló akvárium, benne egy nagy hallal és levegőztető készülékkel.
• A Rajhona Ádám által alakított Rajnák a nevét a Budai Ifjúsági Park korabeli „hajellenőréről” kaphatta. A szigorú igazgatóhelyettes karakterét az egyik tanáráról formázta Bereményi.
• A film elejének és végének fekete-fehér képsorai rímelnek egymásra, a nyitányban égő épületek fényeit, a fináléban a karácsonyi gyertyák és csillagszórók fényeit látjuk.
• A film címét adó Megáll az idő című dalt 1960-ban énekelte először Hollós Ilona, a korszak egyik legnépszerűbb énekesnője.

• A kritikusok jól fogadták a filmet 1982-ben, egyikük például azt írta: „A Megáll az idő a Mephisto óta a magyar filmművészet legörömtelibb pillanata.” A Népszabadság kritikusa ellenben óvatos volt, hiába tudta mindenki, hogy a levert 56-os forradalom az alapja a filmnek, évszámokat még véletlenül sem írt: „A film az 1950-es évek közepétől másfél évtizeden át kiséri végig hőseinek sorsát.”
• A film aranyköpéseit Bereményi szinte egy az egyben az életéből vette. Íme a leghíresebbek:

Bent mi volt?” „Miért, kint mi volt?”

(Párbeszéd a börtönből szabadult Bodor és Diniék anyja közt.)

Jó, hát akkor itt fogunk élni.

Még a szar is le van szarva.

Éljenek a hülyék! Nincs semmi! Éljenek a csajok! Le a csecsemőkkel!

Az sem véletlen, hogy milyen színvonalon vagánykodik az ember.

A k*rás nem szent dolog.

Aki kérdez, az faggat, mert őt is faggatják.

Te azt hiszed, hogy nem tudom, hogy te tudod, hogy tudom. Tudjuk.

Via: Filmarchiv / Blikk / Magyar Nemzet / MMA Lexikon