Tim Burton szokatlan lépésre szánta el magát, és 2007-ben musicalt készített Sweeney Todd - A Fleet Street démoni borbélya címmel, ki mással a címszerepben, mint Johnny Depp, akinek halálosan éles a borotvája.
A mai napig vitatott, hogy Sweeney Todd, a démoni borbély alakjának van-e bármi valós alapja, hogy a karaktert létező személyről mintázták-e, de a tudomány mai állása szerint a figura színtiszta kitaláció, és először egy XIX. század közepi viktoriánus füzetsorozatban látott napvilágot Londonban. Története olyan népszerű lett, hogy megannyi átdolgozást élt meg, sokan másolták és/vagy nyúlták le a karaktert, majd Christopher Bond drámát írt belőle, jócskán átírva az eredeti történetet, amelyben Toddot csupán a pénz motiválta. Bond sok mindent tett hozzá a régi történethez, például azt, hogyan lett a borbély az, aki, illetve a bosszú motívumát, a darabból pedig a legendás Stephen Sondheim és Hugh Wheeler készített Broadway musicalt 1979-ben, és ebbe szeretett bele Tim Burton.
Korábban négyszer is megfilmesítették a bizarr történetet, az első mű még 1926-ban, a némafilm korában készült, Burton azonban mindenképpen a musicalt szerette volna a vászonra vinni, csak az eredetinél véresebben, a nemrég elhunyt Sondheimet azonban nehéz volt meggyőzni. Ehhez az kellett, hogy kiszemelt főszereplői, Johnny Depp és Helena Bonham Carter – kik mások -, valós meghallgatáson vegyenek részt és eloszlassák a mester kétségeit, melyek szerint Depp túl rockos, Carter pedig nem tud énekelni. Mindketten kitettek magukért, akárcsak Sacha Baron Cohen, aki egy kisebb szerep kedvéért a Hegedűs a háztetőn teljes szövegkönyvét tanulta meg és énekelte el a casting során. Mert itt a név nem számított, csak a tehetség! Na jó, a név is számított, de kellett a tehetség is.
Így lett Johnny Depp Sweeney Todd, vagyis eleinte a borbély Benjamin Barker, aki egyszerű, boldog életet élt feleségével és a kislányával Londonban. Ám a gonosz Turpin bíró (Alan Rickman) szemet vetett a gyönyörű asszonyra. A férfit hamis váddal Ausztráliába száműzte, ő pedig magához édesgette a nőt és a kislányt. Évekkel később a férfi visszatér a rabságból, ahol csak a bosszú éltette. Sweeney Todd néven borbélyüzletet nyit a Fleet Streeten, és az oda betérőkön áll bosszút a vele történt igazságtalanságért. A véres gyilkosságokban a szomszédasszonya, a pitesütő Mrs. Lovett (Carter) a társa, aki segít eltüntetni a hullákat. Húsos pitéjének gyorsan híre megy.
A Sweeney Todd - A Fleet Street démoni borbélya (2007) egyszerre lett horror, musical, kosztümös dráma és jellegzetes Burton-film a maga társadalomból kitaszított csodabogaraival, csakhogy ezek a csodabogarak ezúttal dühösek, bosszúszomjasak és veszélyesek. Egymásra is. Ami kicsit morbid, ugyanakkor meglepően személyes és helyenként tényleg szomorú. Szerencse, hogy ott van például Sacha Baron Cohen rivális borbélyként vagy Timothy Spall Turpin bíró mindeneseként, mert ők megbízhatóan hoznak mindig egy kis furcsa vidámságot. És ott van az ének, és ki gondolta volna, hogy Tim Burton ilyen remek kis musicalt ránt össze, amiben kedvenc színésze és kedves neje ilyen remekül énekelnek. Rá is fér a dalolás a filmre, ami különben meglehetősen komor lenne, bár a fancsali képű Depp és Carter látványa csíkos fürdőruhában a tengerparton roppant szórakoztató! A látvány amúgy is nagyon rendben van, annyira, hogy az ezért felelős Dante Ferretti Oscar-díjat kapott, míg Deppet a legjobb férfi alakítás kategóriában jelölték.