Az Országgyűlés által nemrég elfogadott, nagy vihart kavart 2021. évi LXXIX-es törvény (ami a köznyelvbe mint „pedofiltörvény” került be) kimondja: „tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hosszas töprengés után szeptember 15-i keltezéssel már az új törvényt figyelembe véve fogalmazott meg elvi ajánlást a honlapján a kiskorúak védelmében alkalmazott korhatár-besorolással kapcsolatban. A megszületett ajánlás címe ez lett:

A médiatartalmak korhatár-besorolásánál irányadó szempontokra, az egyes műsorszámok közzététele előtt és közben alkalmazható jelzésekre, illetve a minősítés közlésének módjára vonatkozó jogalkalmazási gyakorlat elvi szempontjai

A 27 oldalas pdf-et itt lehet megtekinteni teljes terjedelmében. Ez alapján a „többszínnyomású lapoknál, az elektronikus sajtótermékeknél, valamint a médiaszolgáltató internetes honlapjának esetében” a műsor címe mellett az alábbi kategóriák alkalmazása javasolt:

• I. kategória – nincs jelzés, kivéve a kifejezetten gyermekbarát tartalmakra alkalmazott piktogram,
• II. kategória – sárga körgyűrűben 6-os szám (6 éven aluliak számára nem ajánlott),
• III. kategória – sárga körgyűrűben 12-es szám (12 éven aluliak számára nem ajánlott),
• IV. kategória – sárga körgyűrűben 16-os szám (16 éven aluliak számára nem ajánlott),
• V. kategória – piros körgyűrűben 18-as szám (18 éven aluliak számára nem ajánlott),
• VI. kategória – a környezetétől szegéllyel elhatárolt „Csak felnőtteknek” felirat.

Bár a hosszú paksaméta kifejezetten érdekes, olykor viszont igencsak megmosolyogtató példákkal mutatja be az egyes kategóriákat (pl. azért kell a CSI-nak 16-os karikát kapnia, mert abban a nyomozók „fokozottan félelemkeltő atmoszféra mellett a gyilkosságok vagy boncolási jelenetek drasztikus, túlzó ábrázolása jelenik meg”, illetve „a pozitív hősök szarkasztikus hangnemben nyilatkoznak a halottakról”, a Szex és New Yorkban pedig „a szexuális kapcsolatok ábrázolása vulgáris nyelvezettel, nem megfelelő modellnyújtással és tabudöntögető attitűddel fonódik össze”), mi most csak a 18 éven felülieket érintő tartalmakkal foglalkozunk kiemelten.

Példák az V. kategóriába sorolt műsorszámokra:

• akciófilmek (pl. Halálos fegyver 4., Kobra, Törvényre törve), thrillerek (pl. DTox, Bíbor folyók, Hannibál, Rettegés foka), bűnügyi sorozatok (pl. Gyilkos elmék) és
  horrorfilmek (pl. Az ördögűző, Fűrész, Halloween, Sikoly, Holtak hajnala), ahol a központi
  témaként megjelenő erőszak naturális ábrázolásmóddal párosul, de még nem lépi túl azt a
  határt, amikor az alkotás a látott erőszakos cselekedetekben való kéjelgésre késztethet, és
  érzéketlenné teszi a nézőt az erőszak iránt;
• az erőszak dicsőítésére vagy kritikátlan megítélésére alkalmas alkotások (pl. Mechanikus
  narancs, Született gyilkosok, Harcosok klubja);
• erotikus filmek, melyeknek meghatározó eleme a szexuális tevékenységek többé-kevésbé
  explicit megjelenítése (pl. 9 és fél hét, Elemi ösztön, Emmanuelle, Lolita);
• olyan alkotások, amelyek a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a
  nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak a részletező bemutatására vagy
  adott esetben annak népszerűsítésére irányulnak (pl. Adéle élete, A fiúk a klubból, Ez bűn,
  Mindent anyámról, X generáció, Szólíts a neveden, L, Lip Service, Shameless –
  Szégyentelenek, Skin I live in)
• de ide sorolandók „azok a műsorszámok is, amelyek a veszélyes és határozottan nagy kockázattal járó magatartásformákat vonzó és – akár indirekt formában is – utánzásra csábító módon jelenítik meg, és az azokat bemutató szereplőket »bevállalósságuk« révén piedesztálra emelik, mint pl. a Jackass epizódjai.”

Ezekkel az indoklásokkal még talán egyet is lehet érteni, az V. kategória részletes ismertetésébe viszont efféle magyarázatok is bekerültek:

„A kiskorúak esetében gyakran megnő a hagyományos társadalmi normáktól eltérő minták iránti fogékonyság, aminek következtében a megszokott szociális és szexuális értékektől való eltérések számukra vonzó életformaként jelenhetnek meg. Azok a műsorszámok, melyek a szexualitást öncélúan ábrázolják, a homoszexualitást vagy a születési nem megváltoztatást propagálják, az V. korhatári kategóriába sorolandók. Ezeket a tartalmakat az életkorából adódóan a védett korosztály nem vagy csak korlátozottan lehet képes értelmezni, így az ilyen tartalomhoz való hozzáférése alkalmas lehet arra, hogy az önmagáról vagy a világról alkotott képét hátrányosan alakítsa.

A születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak a megjelenítése nem tilalmazott általánosságban. Nem általában ezek megemlítése, az adott műsorszámon belüli közvetett vagy közvetlen azonosíthatósága (megnevezése, kikövetkeztethetősége stb.) igényel mérlegelést a besorolás szempontjából, hanem az, hogy az adott műsorszámban pl. a homoszexuális személyek közötti, az ezen szexuális irányultságukra való tekintettel megjelenő közvetlen kontaktus, kapcsolat, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, vagy a születési nem megváltoztatásának ábrázolása, megjelenítése a műsorszám meghatározó, lényegi eleme, a műsorszám mondanivalója (erről szól a tartalom), vagy ha a műsorszám ezen elemeket, illetőleg a homoszexualitást követendő magatartásként ábrázolja, népszerűsíti.

Meghatározóan jeleníti meg a műsorszám a nemváltással és a homoszexualitással kapcsolatos témaköröket, ha a bemutatott tartalom fókuszában a homoszexualitás vagy a nemváltoztatás értékeinek, előnyeinek, különlegességének, egyediségének hangsúlyozása áll, azaz e témák a tartalom központi, esszenciális és nélkülözhetetlen részét képezik. Népszerűsítésnek minősül a homoszexualitásnak és a születési nem megváltoztatásának társadalmi normaként, a hagyományos heteroszexuális életviteltől vonzóbb, követendő életformaként történő bemutatása, továbbá az e témákkal kapcsolatos, a médiatartalmakban megjelenő propagandatevékenység, melyek célja ezen ideológiák, nézetek terjesztése, a kiskorúak érzelmi befolyásolása, a kommunikáció eszközeivel történő meggyőzése.

(...) Ugyancsak ezen kategóriába sorolandók azok a nem feltétlenül fikciós műfajba tartozó alkotások, amelyek a nemiségnek, a nemi élet szélsőséges formáit mutatják be (pl. szokatlan szexuális praktikák, aberrációk, pedofília stb.), vagy az érzelem nélküli szexuális kapcsolatteremtésre adnak példát, esetleg a válogatás nélküli szexuális életet kedvező színben tüntetik fel (csupán az élvezeti értékét emelik ki, a veszélyeit ellenben nem említik), mivel a 18 év alatti korosztály gondolkodása még nem elég érett ahhoz, hogy a látott képek vagy a megélt élmények jelentéseit helyesen értelmezze.”