Hogy védi meg az ártatlan gyermeki lelket a képernyő valamelyik sarkába elhelyezett kis karika? És amúgy is - hogyan van ez az egész szabályozási rendszer a gyermekvédelmi törvény életbe lépése óta?
Különösen érdekes dolognak nem lehet nevezni a mozifilmek és tévéműsorok korhatárbesorolását, azt azért lássuk be. Eddig az ember konstans nyugalommal vette tudomásul, hogy van egy valamilyen színű karika a képernyő sarkán, benne egy számmal, ami pont nem takar ki a tartalomból annyit, hogy az zavaró legyen. Mozizás esetében a film elején megkapjuk az arcunkba a figyelmeztetést, hogy az adott film milyen korosztálynak nem ajánlott, aztán már kezdődik is a show. Senki nem alakul át önkéntes életkorellenőrző bizottsági taggá és kezdi el figyelni, hogy a jelen lévők közül ki az, aki megfelel a korhatásbesorolásnak és ki nem.
Akkor minek van?
Valahogy mégis be kell sorolni ezeket a filmeket. Amiben van meztelenkedés, vér vagy erőszak, az gyermeki szemnek nem való. A trágárkodás meg már szürke zóna. Az sem éppen 12-es karikás, bár vannak olyan 12 évesek, akiket nem kell félteni attól, hogy mondjuk Az utolsó cserkészben hallanak először trágár szavakat.
Tony Scott filmje egy egész jó akció-vígjáték, Bruce Willis és Damon Wayans jól működő párosával, ám kultikussá Csörögi István remek szinkronfordítása emelte.
Elnézve a különböző csatornák kínálatát, akadnak azért olyan filmek, amik nem mehetnének fényes nappal, semmilyen karikával sem. Hisz mondjuk egy 18-as filmnek a késő esti műsorsávban a helye, ahogy mondjuk egy erősebb akciófilm, ami 16-os besorolást kap, az sem a matiné időszakba való. Ennek ellenére akadnak már bőven olyan "házi barkács" módon megbuherált, újra vágott filmek, amikből ki van véve minden necces jelenet, hogy alacsonyabb korhatárbesorolást kapjon, és így a kora esti műsorsávban is leadható legyen.
Az NMHH, Kommunikációs Igazgatóság szerint:
A médiatörvény nem tiltja, hogy a televíziós médiaszolgáltató egy magasabb korhatári kategóriába sorolt műsorszámból eltávolítsa a kiskorúak számára káros jelenteket annak érdekében, hogy azt alacsonyabb korhatári kategóriába sorolva más (korábbi) idősávban tehesse közzé. Az sem jogsértő, ha a médiaszolgáltató a műsorszámot magasabb kategóriába sorolja, mint ahogyan az a jogszabályban meghatározottak szerint szükséges.
És akkor erre jön még az, hogy a gyermekvédelmi törvény miatt már nem csak a jól ismert szex, erőszak tengelyen kell mérni a 18-as karika létjogosultságát, hanem az adott műsorban szereplő homoszexuális karakterek miatt is. Ezzel kapcsolatban fordultunk az NMHH-hoz, hiszen ha állampolgári panasz érkezett egy besorolással kapcsolatban, minden esetben ők vizsgálják meg, hogy a tévében már lement műsorszám megfelelt-e a korhatárbesorolásának. Történt ez a Coming Out című film esetében is, aminek különös a története. Ahogy az kiderült:
Nézői bejelentés nyomán vizsgálta a Médiatanács a kiskorúak védelme szempontjából a Magyar Mozi TV 2023. december 2-án 21:00:26 órai kezdettel sugárzott „Coming out” című műsorszámát. A bejelentő szerint a filmet a benne megjelenő homoszexualitás miatt a médiaszolgáltató által alkalmazott III. kategóriánál (12 éven aluliak számára nem ajánlott) magasabb kategóriába kellett volna sorolni. A Nemzeti Filmiroda (NFI) a filmet a III. korhatár-kategóriába sorolta, és az NFI minősítése a médiaszolgáltatót és a Médiatanácsot is köti, így hatósági eljárás lefolytatására nincs lehetőség. A Médiatanács ugyanakkor a bejelentés nyomán hatósági ellenőrzés keretében is megvizsgálta a műsorszámot, és megállapította, hogy az megfelel a III. korhatári kategória kritériumainak.
(A Coming out azóta 18-as karikával fut, pedig az NMHH szerint elég lenne a 12-es is.)
Tehát az NFI-nél senki nem ellenőrzi újra azokat a filmeket, amik anno megfeleltek a 12-es korhatárbesorolásnak, de ma már nem feltétlenül?
A Nemzeti Filmiroda végzi a mozifilmek besorolását. Ha egy mozifilmet egy televíziós médiaszolgáltató változatlan tartalommal mutat be a televízióban, akkor az NFI besorolását kell követnie a korhatár-besorolás során. Egyéb esetekben (pl. sorozatok, tévéfilmek) a médiaszolgáltatóknak kell korhatári kategóriába sorolniuk a műsorszámokat. A hatóság kizárólag a már adásba került műsorszámokat vizsgálhatja. Ez alól az egyetlen kivétel az előzetes klasszifikáció, mikor a médiaszolgáltató kérelmére a hatóság Médiatanácsa előzetesen besorolja az adott műsorszámot a megfelelő kategóriába.
Az NMHH, Kommunikációs Igazgatóság tájékoztatása szerint tehát egy korábban 12-es korhatárbesorolású filmet változatlanul lehet 12-es karikával tévében vetíteni. De, ha ezzel kapcsolatban bejelentés érkezik az NMHH felé, hogy van benne mondjuk az azóta életbe lépett gyermekvédelmi törvény miatt kifogásolható tartalom, akkor azt elkezdik kivizsgálni. Ahogy azt írták:
"A hatósághoz számos panasz érkezik a kiskorúak védelme kapcsán. Az NMHH minden esetben elsőként hatósági ellenőrzés keretében megvizsgálja a műsorszámot. Fontos az is, hogy az adott műsorszámot sugárzó médiaszolgáltató magyar joghatóság alá tartozik-e. Ha igen, és a műsorszám kapcsán jogsértés merül fel, a Médiatanács hivatalból hatósági eljárást indít az érintett médiaszolgáltatóval szemben. Ha nem magyar joghatóság alá tartozó médiaszolgáltatóval szemben a magyar szabályozás alapján jogsértés merül fel, a hatóság értesíti a joghatósággal rendelkező társhatóságot, és kéri a szükséges intézkedések megtételét."
Az tehát, hogy egy műsorszámban van-e meleg karakter, még nem jelenti azt, hogy automatikusan sérti a vonatkozó jogszabályokat. Ahhoz, hogy ez kiderüljön, kell egy nézői észrevétel, panasz, ami beérkezik az NMHH-hoz. És az NMHH, Kommunikációs Igazgatóság tájékoztatása szerint
A gyermekvédelmi törvénnyel módosított és 2021. július 8-ától hatályos Mttv. 9. § (6) bekezdésre hivatkozással benyújtott bejelentések száma 179.
A fentiekből két dolog következik: ad egy, attól még, hogy melegek szerepelnek egy filmben, nem sértik a gyermekvédelmi törvényt; ad kettő, ezeket a filmeket csak akkor ellenőrzi az NMHH, ha valaki bejelentést tesz. Tehát nincs megelőzés, maximum utólagos büntetés.