Hogyan hatott Stephen King a popkultúrára és a popkultúra őrá?

A sztáríró a horror nagymestereitől tanult – ma már mindenki az ő könyveit akarja filmre vinni.

Stephen King idén lesz 70 éves, és népszerűbb, mit valaha! Nemcsak hogy évek óta betonbiztosan ott van a Port-olvasók 100 kedvenc filmjének listáján (ahol az első A remény rabjai, a harmadik pedig a Halálsoron), de sorra készülnek az újabb és újabb adaptációk a bestsellereiből. Mozikban A setét torony, szeptemberben jön az Az, itt A köd tévés verziója, Castle Rock címmel terveznek új sorozatot a legismertebb King-klasszikusokból – a Stranger Thingsre pedig maga a horrorpápa mondta azt, hogy olyan, mint egy Stephen King's Gratest Hits-válogatás. Lássuk, mit csíphetünk el a tévében a héten a Mestertől, és mi az, amitől még ő is betojt fiatal korában!

Hétfő: Cujo

Íme az egyik legismertebb Stephen King-történet, főszerepben a gyilkos kutyával és a sikolykirálynő Dee Wallace-szal, aki olyan kultfilmekben szerepelt, mint az E.T., a Sziklák szeme vagy az Üvöltés. Érdekesség, hogy maga King a saját bevallása szerint nem is nagyon emlékszik a Cujo című, 1981-es regényének megírására, mivel ezekben az időkben súlyos drog- és alkoholproblémákkal küzdött.

A sztorit persze valószínűleg mindenki ismeri: az álmos maine-is kisvárosban, Castle Rockban (ez ugye a King-történetek visszatérő helyszíne) furcsán kezd viselkedni a garázsmester százkilós bernáthegyije. A gazdi csak az első áldozat, a fenevad már kiszemelte a következő prédát, egy fiatal anyát és a kisfiát, akik egy lerobbant csotrogány foglyai.

Kedd: Kedvencek temetője

Stephen King legismertebb kutyája után nézzük King legismertebb macskáját: a holtából feltámadt Church-öt! King 1983-as, azonos című regényéből '89-ből készült mozifilm, aminek az érdekessége, hogy a forgatókönyvíró ezúttal maga a szerző volt. Az egyik legelcsépeltebb horrorklisé szerint a gonosz spekulánsok mindig egy régi temetőre építik fel az ugyanolyan takaros házakból álló, új kertvárosi negyedet, ahol aztán elszabadulnak a démoni erők.

King 1983-as Állattemető című regényét megelőzően Spielberg és Tobe Hooper is ugyanerre az alapra építette fel a Poltergeist sztoriját – de persze ez a Kedvencek temetője élvezeti értékéből semmit sem von le! A horrorpápa ugyanis avatott nagymestere annak, hogyan kell bemutatni az álmos maine-i kisvárosokra lesújtó természetfeletti erőket, a rutinos rendezőnőnek, Mary Lambertnek pedig abszolút sikerült megragadnia a jellegzetesen befosatós Stephen King-hangulatot.

 

Szerda: X-akták

Stephen King saját bevallása szerint óriási X-akták rajongó. Így aztán szinte törvényszerű volt, hogy a '90-es évek legnépszerűbb tévésorozatának számos King-ihletésű epizódja (lásd: az Évák szuperokos klónkislányai, akiket hidegháborús fegyvernek szántak, vagy a D.P.O., amiben villámokat szórt a tinédzser Giovanni Ribisi) után ő maga is írjon egy részt Chris Carteréknek. Ez lett a Chinga (nálunk Igéző szemek címmel ment le a tévében), az 5. évad 10. része, amiben Scully ügynök keveredik egy szövevényes, természetfeletti bűnügybe a szabadsága alatt – hol máshol ugye, ha nem Stephen King kedvenc helyszínén, egy álmos maine-i kisvárosban!

A történet középpontjában ezúttal egy szadista játékbaba áll. Érdekes módon itt pont a mindig szkeptikus Scully gyanít valami boszorkányságot a kisvárosban kitörő, megmagyarázhatatlan vérengzés mögött, míg a telefonon keresztül okoskodó, konteóhívő, new age-es Mulder inkább racionális magyarázatot próbál adni a történtekre.

Csütörtök: Simpson család

Rengeteg popkulturális utalást volt már a Simpson családban a kultikus animációs sorozat 1989-es debütálása óta. Ezek egyike volt a rajzolt Stephen King, aki a  című, 2013-as horrorisztikus epizódban bukkant fel:

A horror királya az intróban egy Ragyogás-idézettel firkálta tele Bart osztálytermének falát:

All work and no play makes Jack a dull boy.

Ez ugye az az emlékezetes mondat, amivel a bekattant Jack írta tele a regénye kéziratát, ahelyett, hogy valami értelmeset pötyögött volna az írógépén a hotelbéli magányában.

Péntek: Bates Motel - Psycho a kezdetektől

King 1981-ben, a szerkesztője tanácsára állt neki, hogy egy könyvben foglalja össze, mit gondol a horrorról. Ekkoriban egyetemen is tartott kurzust a műfajról, adott volt hát a lehetőség, hogy jegyzeteit és tanítványaival való vitáit is felhasználva könyvet írjon a zsáner nagy klasszikusairól – azon belül is a borzalom korábban élt mestereinek munkásságáról (Poe, Bram Stoker, H.G. Wells, H.P. Lovecraft), valamint az 1950 és 1980 között született filmekről. A végeredmény a Danse Macabre című kötet lett, amiben King a műfaj megkerülhetetlen klasszikusaként említi Robert Bloch Psychóját, és természetesen az abból készült, Hitchcock-féle filmváltozatot is.

Azt persze nem nagyon tudni, hogy King mit gondol az 1981 utáni horrorfilmes és -tévésorozatos termésről (de jó lenne egy Danse Macabre 2...), a Psychót viszont időről időre mindig előveszi valaki Hollywoodban. Pár éve például előzménysorozatot gründolt hozzá a Universal és az A&E Television Networks: az ötödik évadnál járó szériában a kölyökképű, örök jófiú Freddie Highmore alakítja a hírhedt moteltulajdonost, az anyját, Norma Batest pedig Vera Farmiga.