A tragikusan korán, 1992-ben, mindössze 41 évesen elhunyt népszerű tévériporternek, Déri Jánosnak nemcsak az Ablak című közéleti magazinműsort köszönhetjük, hanem a méltán híres (vagy inkább hírhedt?) Nulladik típusú találkozásokat is, amelyben egymásnak adta a kilincset a sok UFO-szakértő, valamint Trethon Judit sci-fi író és egy-két konteóhívő, habókos asztaltáncoltató sarlatán (akiknek az áldásos tevékenysége alighanem nagyban hozzájárult ahhoz, hogy 1993 után a Történetek az FBI titkos ügyeiből alcímmel futó X-akták kirobbanó siker lett idehaza is).

A Nulladik típusú találkozások 1990 őszén indult el Déri János vezetésével a Magyar Televízió 2-es csatornáján. A rendszerint késő este, 22:15-ös kezdettel adásba kerülő, UFO-észlelésekkel, gömbvillámokkal, halál utáni élettel és ezekhez hasonló egyéb természetfeletti jelenségekkel, valamint sci-fi témájú filmek és könyvek ajánlóival jelentkező tematikus műsor igencsak népszerűvé tette az űrlényes-ezoterikus témákat a rendszerváltás Magyarországának lakossága körében. Számos olyan amatőr UFO-kutató egyesület és klub jött létre ekkortájt, amelyek rendszeres találkozókat és kerekasztal-beszélgetéseket tartottak. De virágkorukat élték az UFO Magazin, a Színes Ufó és a hasonló fantázianevű lapok is, a Nulladik típusú találkozások pedig folyóirat és könyv formájában is kapható volt.

Az ok, ami miatt ez a márkanév ugyanúgy örökre beleégett „a '90-es évek Kacsamesék-nemzedékének” agyába, mint Antall József halála, természetesen az volt, hogy egy gyerek számára, lett légyen akármilyen bárgyú is a Nulladik típusú találkozások, azért mégiscsak egy félelmetes műsor volt (jómagam is csak a takaró alól kikukucskálva mertem nézni). Ez a csontig ható zsigeri iszonyat leginkább az atompara főcímzenének volt köszönhető – amit cselesen más műsorokból, leginkább B-kategóriás amerikai filmekből csakliztak el a szerzői jogokra évtizedeken át fittyet hányó, a Kádár-rendszerben szocializálódott csalafinta köztévések. Az alábbiakban bemutatunk néhány olyan filmtörténeti gyöngyszemet, amelynek egy-egy jelenete feltűnt a Nulladik típusú találkozások intrójában is.

Támadók a Marsról (1986)

Az intró alatt hallható búgó hörgések, valamint az a jelenet, amikor a sárga kezeslábasos melósok eltűnnek a futóhomokban (gyerekként én ettől a résztől féltem a legjobban!) egy méltatlanul alulértékelt gyöngyszemből, Tobe Hooper 1986-os sci-fijéből valók. A Támadók a Marsról afféle „szegény ember E.T.-je” volt a maga idejében a „szegény ember Spielbergjétől” (ez most nem bulváros újságírói túlzás, elvégre a két rendező együtt dolgozott a Poltergeiston is), amelyben a kicsi, ráncos, hazavágyó csillagközi gézengúznál sokkalta gonoszabb űrlények érkeznek a Földre. A történet helyszíne annak rendje s módja szerint egy álmos amerikai kisváros. Itt vernek tanyát a testrabló marslakók, akik módszeresen lerángatják földmélyi tanyájukra a helyi lakosokat, hogy aztán engedelmes hasonmásokat küldjenek vissza a helyükre. A Nulladik típusú találkozásokban hallható búgó hörgés tehát igazából ezeknek az odalent mocorgó csillagsarjaknak a hátborzongató éneke...

A légy 2. (1989)

A Nulladik típusú találkozások intrójának elején látható cuki narancssárga kismacska Jeff Goldblum A légy című 1986-os kultfilmjének csapnivaló folytatásából, A légy 2-ből való. Ez a kedves kis háziállat volt ugyanis az egyik kísérleti alanya annak a teleportáló készüléknek, amellyel a második részben már egy egész kutatóintézetre való tudós kísérletezett. Jeff Goldblum karakterének, Seth Brundle-nek a folytatásban már van egy Martin Brundle nevű fia, akit Eric Stoltz alakít. Martin egy genetikai hibának köszönhetően csak részben ember. Már ötéves korában felnőttnek néz ki és gondolkodik, ám apjára ütött: az ő szervezetében is ott dolgoznak egy légy génjei. Sőt, még egy veszély leselkedik rá: a tudomány nevében ádáz tudósok lesik minden mozdulatát, és ahelyett, hogy megfelelően gondoskodnának róla, inkább saját alantas céljaikra akarják felhasználni. Egyetlen ember van csak a kutatóintézetben, aki hús-vér emberként, nem pedig kísérleti nyúlként tekint Martinra: a különc szépség, Beth (Daphne Zuniga). A fiatalok között szerelem szövődik, ám légyottjukba belerondít az a bizonyos légy...

Változó állapotok (1980)

De vajon honnan szedte az MTV 1990-ben azokat a jeleneteket, amelyekben egy nyelvét öltögető óriásgyíkból hirtelen egy meztelenül a földön hasaló, fedetlen keblű nő lesz? Nos, egy igencsak bizarr pszichedelikus sci-fiből, amit Ken Russell álmodott vászonra 1980-ban Altered States, azaz Változó állapotok címmel. A filmben Eddie Jessup (William Hurt) egy tudóstársával együtt kutatja az emberi evolúció eredetét, mert teóriájuk szerint az agy feltáratlan területei évmilliókra visszamenőleg megőrzik a genetikai fejlődés során végbement változások információit. Csakhogy hosszú ideje nem jutnak semmi eredményre, így Eddie egy indián törzs szárított gombájával drogozza be magát. Ám a kísérlet kicsúszik az irányítása alól, és hősünk különös fizikai elváltozásokat kezd észlelni a testén... Az óriásgyík és a meztelen nő Eddie spirituális utazásából lett kiollózva a Nulladik típusú találkozások intrójához, de innen van kivágva a falat püfölő lávalény jelenete, valamit az atomrobbanás gombafelhője, a kacagva bámult tenyér és a gigantikus gomba előtt tornázó pucér alakok sziluettje is. Ez utóbbi jelenetsor érdekessége, hogy a főhős tudatalattiba tett sétájakor látott mozgóképes hallucinációkat részben a 2001 – Űrodüsszeia „csillagkapu”-jelenete ihlette (ahogy azt ebben a cikkünkben részletesen is kifejtettük).

Listánk persze korántsem biztos, hogy teljes, ezért akinek van olyan filmről tudomása, amiből az MTV lenyúlt akár egy-két képkockát is a Nulladik típusú találkozásokhoz, mindenképpen írja meg nekünk a szerkesztoseg@port.hu mailcímre!