Idétlen baromság vagy imádni való klasszikus?

Döntsd el te, miután ma este – persze csak ha van kedved – újranézed/megnézed a tévében a Fantomas című 1964-es kalandfilmet.

A PORT olvasói egyszerűen imádják ezt a Jean Marais és Louis de Funès főszereplésével készült adaptációt – vélhetően utóbbi színész miatt, akinek máig hatalmas kultusza van hazánkban. De ahogy arról 9 talányos tény, amit tuti nem tudtál a Fantomas-filmekről című cikkünkben írtunk (a Fantomashoz két folytatás is készült, a Fantomas visszatér és a Fantomas a Scotland Yard ellen),

a fiatalabb generáció már csak röhög a gumimaszkos mesterbűnözőn, és kacagtató mémek sorát húzza fel az alakjára.

A hatvanas években készült első Fantomas-film – amit szerda este 9-kor, majd szombaton és vasárnap is műsorra tűz a Film Mánia – sztorija szerint a Jean Marais által alakított arctalan vagy inkább ezerarcú gengszter egy tökéletesen végrehajtott ékszerlopás helyszínén hagyja a névjegyét, Juve felügyelő (Funès) azonban kétségbe vonja a titokzatos gazember létezését, és ennek hangot is ad egy tévényilatkozatban.


Fantomas alakja azonban hatalmas érdeklődést generál, ezért egy Fandor nevű újságíró (szintén Marais alakítása) álinterjút készít a fantombűnözővel, amivel a bűnöző szerint alaposan lejáratja, ezért alaposan megleckézteti a pimasz firkászt. Ezek után a cselekmény során még persze számtalan akció és fordulat történik, amelyekbe alaposan belekeveredik Fandor menyasszonya, a bájos és talpraesett Hélène is.

André Hunebelle rendezésének nagy újítása az volt, hogy a korábbi adaptációktól eltérően (a film ugyanis egy, először az 1910-es években megjelent népszerű regénysorozat alapján készült) a komoly hangvétel helyett

egy kifejezetten vicces akcióvígjátékot tett le az asztalra,

nagyjából az egy évvel korábban bemutatott A Rózsaszín Párduc szellemében.


Sötét bűnök és zavaros családi viszonyok helyett így a Fantomas egyrészt a címszereplő és Fandor fogócskáját,

másrészt a tökkelütött Juve felügyelő csetlés-botlását jeleníti meg – egyébként még mai szemmel nézve is elég korrekt üldözések és verekedések során.

A film korabeli és újkori sikeréhez minden bizonnyal hozzájárult az is, hogy A Rózsaszín Párduc mellett kimutatható rajta az 1962-ben indult James Bond-franchise hatása is, hiszen a fekete öltönyös, számos csatlósnak parancsoló maszkos címszereplő ugyanolyan modern kütyüarzenállal és kiterjedt nemzetközi bűnszervezettel rendelkezik, mint egy Bond-főgonosz. Csak itt legalább nevetni is tudunk az izgalmak mellett –

szóval mi azt mondjuk, sz*rni a gúnyolódó mémekre!­


(via Wikipedia)

 

Tudj meg még többet Fantomasról!

9 talányos tény, amit tuti nem tudtál a Fantomas-filmekről

Eredetileg regényekben szerepelt a maszkos bűnözőzseni, és csak Louis De Funès kultikus 1964-es vígjátékától kezdve lett belőle a Bond-főgonoszok fergeteges paródiája.

Tovább