Így változtak a tévénézési szokásaink 25 év alatt

1997 óta egyre több időt töltünk a tévé előtt, derül ki az NMHH kutatásából.

Még mindig a tévézés az egyik legkedveltebb időtöltése a tizenöt évnél idősebb magyaroknak: míg internetezésre átlag három és fél órát fordítottak, televíziózásra öt órát. Mióta létezik műszeres mérés, az derült ki, hogy a lakosok a napjuk közel hatodát töltik tévézéssel, ám a Covid-járvány alatt ez emelkedett, és 2020-ban már átlagosan a napjuk ötödében tévéztek – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság felméréséből.

Forrás: NMHH

 

Ez azt jelenti, hogy a napi átlag tévéidő 3 óra 42 percről 4 óra 49 percre nőtt, viszont

az utóbbi évtizedekben több mint egymillióval kevesebb néző ül le a tévé elé.

Ám az is kiderül, hogy az idősebb generációnak az elmúlt 25 évben három órával megnőtt a napi tévéfogyasztása – emiatt van az, hogy a négy év felettiek tévénézési ideje napi egy órával nőtt.

A magyarok valamivel többet tévéznek, mint az európai átlag:

  • az európai lakosság 70 százaléka
  • a magyar lakosság 73 százaléka

tölti az idejét a tévé előtt.

A tévénéző közönség gyorsabban öregedett, mint a magyar társadalom egésze: 2022-ben átlagosan tíz évvel volt idősebb a tévénéző közönség a lakosság átlagához képest, viszont 25 évvel ezelőtt ez csak négy év volt.

Forrás: pexels

 

Lássuk a csatornák szerinti korösszetételt 2022-ben:

  • a ATV-t és a Hír TV-t az átlagosan 67 éves, legidősebb korosztály nézte elsősorban
  • az RTL-csoport közönsége három évvel volt fiatalabb a TV2 táboránál
  • a legfiatalabbak pedig elsősorban a Viacom hét csatornáját nézték (ide tartozik többek közt a Nickelodeon, a Nicktoons és a Nick JR)

Az elmúlt 25 évre visszatekintve az is megállapítható, hogy vannak olyan tévés műsorok, amik teljesen megszűntek. Ilyen például

  • a színházi közvetítés
  • a cirkuszi közvetítés és
  • a varietéshow.

Szintén nem készülnek már fiataloknak szánt, nem fikciós, tehát magazinműsorok.

A legnézettebb műsorok pedig a nem fikciós műsorszámok lettek.


(via NMHH)