Hősünk ártatlan civilként kerül egy szigorított fegyházba, ahol még újabb "pluszpontokat" is kap, de innen igazán szép felállni - Val Kilmer és Stephen Dorff párosa a rács mögött.
Ha egy civil ember, aki korábban legfeljebb a tilosban parkolt, börtönbe kerül, az bizony nem csak komoly személyes dráma – akár megérdemelte büntetését, akár nem -, hanem egy potenciálisan nagyon izgalmas történet kezdete is egyben, legalábbis a filmekben. Ilyen volt a sok közül a Nikolaj Coster-Waldau főszereplésével készült A góré (2017), és ilyen mostani ajánlatunk tárgya, Az elítélt (2008) is, amely a kaliforniai Corcoran Állami Fegyházban megtörtént eseményeket dolgoz fel – ahol többek között Charles Manson is töltötte a büntetését.
Hősünk. Wade Porter (Stephen Dorff), a szerető családapa, aki előtt fényes jövő áll, hirtelen mindent elveszít, amikor egy éjszaka véletlenül megöli a rablót, aki betör az otthonába. Az illető ugyanis nem a házban, hanem már kint, az előkertben hal meg, és a gyilkosságért elítélt Porternek a következő három évet egy szigorított fegyintézetben kell eltöltenie, ahol a társadalmi szabályok többé nem érvényesek. Csakhogy már az átszállításakor egy másik gyilkosság történik, a tettes pedig Porternél rejti el a pengét, aki tudja,
ha megnevezi a bűnöst, azzal a saját halálos ítéletét írja alá
– így viszont kivívja a rangidős fegyőr ellenszenvét. Amikor közös cellába kényszerítik a hírhedt tömeggyilkossal (Val Kilmer), valamint szembesül azzal, hogy a raboknak az udvaron nap mint nap meg kell küzdeniük egymással őreik szórakoztatására, hősünk rájön, hogy vagy ki kell vívnia a "legkeményebb elítélt" címet – vagy tennie kell valamit az őrökkel szemben.
Stephen Dorff mindig is szimpatikus, karakteres, szerethető színész volt – és ehhez képest sosem volt igazán emlékezetes alakítása. A „halhatatlansághoz” legközelebb a Penge (1998) vámpírjaként jutott, és most is azt hozza, amit szokott, a megbízható, jó iparosmunkát. Ehhez képest
Val Kilmer brillírozik a titokzatos, nihilista gyilkos, John Smith szerepében.
Kilmer jó szokása szerint hihetetlenül alaposan készült erre az alakításra is – ezért is szeretjük őt annyira.
