Könyörtelen idők - Kibekkelni a frontot

Érdekes módon Sára Sándor közvetlenül a rendszerváltás után készült háborús filmje nem került a nagy klasszikusok közé, pedig rendkívül fontos kérdéseket boncolgat, és jól is csinálja.

A második világháború végén járunk, amikor a német hadvezetés a megmaradt magyar hadosztályokat is felhasználva az Észak-Dunántúlon még egyszer megkísérli, hogy föltartóztassa az előretörő szovjet csapatokat. A fanatikusokat és az ostobákat leszámítva mindenki tudja, hogy a háború elveszett, és fiatal magyar katona - egy őrmester és négy közlegény - már csak a túlélésben reménykedik, akárcsak bajtársaik zöme. Szerencsés körülmények között egy pecséthez jutnak, amelynek segítségével nyílt parancsot hamisítanak. Azt hiszik, csak pár nap, amíg átvonul felettük a front, ám már hetek óta vonulnak faluról falura, eljátszva az egységüket kereső „rendes” katonákat. Szinte mindenki, akivel találkoznak, átlát az álcán, a kérdés az, mikor fogy el a szerencséjük, mikor kell dönteniük, bűnösök vagy áldozatok lesznek.

Könyörtelen idők

Bár Sára Sándort– aki szerepet vállalt a forgatókönyv megírásában és az operatőri munkában is – elsősorban dokumentumfilmesként ismerik, és mint ilyen, az ő nevéhez fűződik a monumentális Pergőtűz, időről időre játékfilmeket is rendezett. Természetesen mindig történelmi témában, és késői munkái között ott szerepel a Domahidy Miklós nálunk a mai napig kiadatlan regénye, A lapítás iskolája alapján készült Könyörtelen idők is. A fekete-fehér film sokban a hatvanas évek munkáit idézi képeiben, problémafelvetésében és dialógusaiban – gyanítható, hogy Sára már korábban is vászonra akarta vinni a történetet, csak egyszerűen nem hagyták. Hősei ugyanis a két, egymással élet-halál harcot vívó ideológia, a fasizmus és a kommunizmus között vergődnek. Nem akarnak semmi mást, mint ép bőrrel és tiszta lelkiismerettel megúszni a háborút. Csakhogy ez lehetetlen.

Könyörtelen idők

A főbb szerepekben olyan nagyszerű színészeket láthatunk, mint Szarvas József, Seress Zoltán, Stohl András, Andorai Péter vagy Madaras József és ezért is érthetetlen, hogy a filmet bemutatása után szinte azonnal elfelejtették. Még jelenetképet is egyet lehet összesen találni hozzá, így kárpótlásként a végén itt egy vidám kép a komoly, de nem humortalan film teljes stábjáról – a tank tetején a rendező integet.