Most már értjük, miért a cukrászfeladatok a főzőműsorok mumusai, az RTL új gasztro-reality-je iszonyatos küzdelem, ami még a nézőt is próbára teszi, nemhogy a játékosokat.
Bevallom, mi kajáljuk a gasztro-reality műsorokat. Nem sütni-főzni akarunk megtanulni belőlük, azt talán nem is lehet, legfeljebb a tálalásra figyelünk kicsit jobban, de az ezekben feltáruló íz és formavilágot remekül egészíti ki a versenyzők közötti rivalizálás, a zsűri ráhatása az eseményekre és persze az egyes részvevők egyénisége, amiből ideális esetben egy tényleg izgalmas reality műsor jön össze a maga drámáival, mély- és csúcspontjaival, emelkedett pillanataival és egyvalaki megdicsőülésével – akit vagy szeretünk vagy pont nem, de ez is a műsor része. És minden főzőműsor gyenge pontja az édesség, mert furcsa módon a legtöbb versenyző nem mozog otthonosan a cukrászatban, így az eredmény rendszerint kissé esetlen és esetleges. Ezért is lehet hiánypótló műsor az RTL Klub Konyhafőnök-családjának legújabb tagja, a Mestercukrász - Az édesszájú Konyhafőnök.
Angolszász nyelvterületen a cukrászműsorok rendkívül népszerűek, én pár angol műsorba kóstoltam bele, ahol unatkozó nyugdíjasok és teljesítménykényszeres bevándorlók alkottak elképesztő kreációkat hihetetlen ízekkel, de tudtam, hogy ez a műsor nem ilyen lesz. Egyrészt azért, mert a briteknél ismert és használt ízek, alapanyagok jó része nálunk teljesen ismeretlen és beszerezhetetlen, másrészt azért, mert akármilyen merész show-ról is van szó, meg kell ugrania kis hazánk sajnálatos módon szürke és kispolgári cukrászhagyományait, és azért is, mert azt már a kicsit túlpörgetett beharangozókból is tudni lehetett, hogy a Liptai Claudia vezette műsor a színekre és a hatásra megy rá. Vagy, ahogy a sajtóközleményben írták, az újhullámos, trendi cukrászat és a kreatív desszertkészítés világát mutatja be a nézőknek – és itt nyilván a trendin volt a hangsúly.
A menet a szokásos, a versenyzők minden adásban két, sütéssel kapcsolatos feladatban küzdenek meg egyénileg a továbbjutásért, és minden versenynap végén kiesik közülük valaki, így a két elődöntős hét végén három-három versenyző jut tovább a döntő hétre, ahol aztán szintén minden nap távozik valaki. A fináléban valaki egyikőjük ötmillió forinttal és a Mestercukrász címmel lesz gazdagabb. Liptai Claudia cukrász végzettsége révén zsűriként is funkcionál, a két másik zsűritag pedig Enzsöl Balázs világutazó cukrászséf és Juhos József mestercukrász – és nem gonoszkodásként mondom, de róla azt hittem, ő a Pápai Joci. Aztán azonnal kiderült, miért szoktak a sima főzőversenyeknél elhasalni a cukrászfeladatokon. Kezdjük ott, hogy a feladatok nem 60 percesek, hanem két, illetve két és fél órásak, részfeladatból pedig annyi van, hogy azt meg sem lehet számolni – összevágva és összeszerkesztve pedig még többnek tűnik.
Én sajnáltam a versenyzőket. Merthogy tényleg küszködtek, hibát hibára halmoztak, és akinek nem volt meg az igazi konyhai rutinja, annak láthatóan végig kínszenvedés volt az egész, különösen a második, másolós feladat – a legelső az ilyenkor szokás csináld meg a kedvencedet bemutatkozó rész volt. Ezt nézni sem volt nagy móka. Az már látszik, hogy Juhos lesz a kekecebb, Enzsöl a katonásabb, és ezzel nincs baj, bár nekik egymással is kéne kommunikálniuk, a kicsit túl barnára sikerült Liptai Claudiának viszont meg bele kell lendülnie. Csakhogy ezt a tempót kevés versenyző és kevés néző fogja bírni: egy ilyen hosszú, nagyjából két órás műsoridőt nem lehet végig összeszorított fogakkal végighajtani, játékosabbá, oldottabbá kéne tenni – csakhogy pont egyre nehezebbek lesznek a feladatok a verseny logikája szerint. Pedig ha van a konyhaművészetnek olyan része, ami igazán az élvezetről szól, az a cukrászat.
Értékelés: 7/10
És egy megjegyzés a végére: értem, hogy a díszlet az édességekre rezonál, de kifejezetten geil lett mind színeiben, mind formáiban.
