Az ismert nyelvész, tanár, rádiós és televíziós 91 éves volt.
91 éves korában elhunyt Grétsy László nyelvész, tanár, televíziós műsorvezető, a magyar nyelvművelés kiemelkedő alakja. Halálának hírét A magyar nyelv jövője – A nyelvi változások nyomában címmel rendezett konferencián jelentették be hétfőn kora délután az Eötvös Loránd Tudományegyetemen – írja az Index.hu.
Grétsy Lászlót a magyar nyelv hagyományaival és annak ápolásával kapcsolatos népszerű televíziós műsorai tették országszerte ismertté. Ezek közül a legnépszerűbb a Vágó Istvánnal közösen vezetett Álljunk meg egy szóra! volt, melyben egy-egy szónak, kifejezésnek a helyességét, eredetét, esetleges hibás használatát magyarázták el. A nyelvművelő műsor 500. adása alkalmából 1997-ben nívódíjat kapott. Egy 2022-es interjújában így emlékezett vissza arra, hogyan született meg az Álljunk meg egy szóra!:
Vagy fél évszázaddal ezelőtt az akkori tévének volt egy Riporter kerestetik című műsora. Ennek résztvevői között ott volt egy ifjú vegyészmérnök, Vágó István. Bár azt a vetélkedőt nem ő nyerte meg, jól szerepelt, felfigyeltek rá, s a tévéhez került. Attól kezdve ismertük egymást, mert a műsor zsűrijének én is tagja voltam. Valószínűleg ő is emlékezett rám, mivel évekkel később ő vetette föl egy olyan műsornak az ötletét, amilyen végül a mi műsorunk lett. Az érdem tehát az övé, a műsor címét azonban én ajánlottam, s így talán azt mondhatom, mindketten tettünk valamit a létrehozásáért.
Grétsy László 1950-ben érettségizett a pesterzsébeti Kossuth Gimnáziumban, majd felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-történelem szakára, ahol 1954-ben szerzett diplomát. 1960-ban szerezte meg a nyelvtudományok kandidátusa címet. Egyetemi tanulmányai alatt még irodalomtörténettel foglalkozott, majd diplomájának megszerzése után a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársaként kezdett el dolgozni, melynek később főmunkatársa lett. 1971-ben a mai magyar nyelvvel foglalkozó osztály vezetőjévé nevezték ki.
1987-ben távozott az Akadémiától és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Karán a magyar nyelvi tanszékvezető főiskolai tanára lett. 1989-től az Anyanyelvápolók Szövetségének főtitkára, majd alelnöke, 1994-től ügyvezető elnöke. 2008 decemberében a közgyűlés a szövetség elnökévé választotta. 1998-ban vonult nyugdíjba. 1992-ben az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának társelnökévé választották, 2006-ban annak tiszteletbeli elnöke lett. 2001 és 2007 között a MTA Közgyűlésének képviselője volt.
Több nyelvműveléssel foglalkozó szakfolyóiratnál dolgozott, a Magyar Nyelvőr szerkesztőbizottságának tagja és az Édes Anyanyelvünk felelős szerkesztője volt. Emellett az Élet és Tudomány, valamint a Szabad Föld rovatvezetőjeként is tevékenykedett, de számos anyanyelvünkkel kapcsolatos könyvet is írt.
