Három különböző évtized három különböző örökbecsű klasszikusa három különböző műfajban, de egyformán emlékezetes történettel és színészi alakításokkal. Minden napra egy örökbecsű darab!
Péntek: Az ember gyermeke (2006)
A Föld tartalékai teljesen kimerültek, a jövő kilátástalan, 19 éve nem született gyerek. A széthulló társadalmi rendszerek közül egyedül Nagy-Britannia élte túl a belső harcokat. A rendszer diktatórikus eszközökkel tartja fenn a hatalmat, és erőszakkal lép fel az illegális bevándorlók ellen: táborokba hurcolják és deportálják őket. Theo egykor a változás élharcosa volt, de mára kiégett, megkeseredett ember, hiszen a jövő sem ígér semmit: az emberi faj ugyanis képtelen a szaporodásra, és már nem születnek gyerekek. Aztán minden megváltozik, amikor egykori szerelme szívességet kér tőle. Egy fiatal nőt kell kijuttatnia az országból. Aki terhes. A mexikói Alfonso Cuarón megalkotta a tökéletes antiutópiát, ami mégis felcsillantja a reményt, Clive Owen pedig élete legjobb szerepét kapta meg, egy elgondolkodtató drámát, ami akciófilmként is megállja a helyét, és ami technikailag és gondolatilag egyformán tökéletes.
Szombat: Dühöngő bika (1980)
Nem Martin Scorsese volt az első rendező, aki életrajzi filmet készített egy bokszolóról, és nem is ő az utolsó, de senkinek sem sikerült rajta kívül olyan monumentális művet létrehoznia egy valóban élt sportoló élete alapján, mint neki. Az ökölvívó Jake LaMotta a brutális harcmodora miatt kapta a Bronxi Bika nevet. 1948-ban szerezte meg a középsúlyú világbajnoki címet, sikerét, hírnevét azonban beárnyékolta zaklatott magánélete. Jake Bronxban nőtt fel, az utcán gyorsan megtanulta, hogyan kell lopni és harcolni, hogyan lehet keményebb mindenkinél, és végül a bokszban találta meg életcélját. A sikert azonban nem tudta feldolgozni. A pénzét italra és nőkre költötte, a címét elveszítette, a családja szétesett, végül pedig börtönbe került. A mostanában főleg link vígjátékokban látható Robert De Niro pedig olyan játékkal keltette életre ezt a figurát, amit nem igazán lehet jelzőkkel körülírni. Nem véletlen, hogy hat jelölés mellett két Oscart is kapott a film, a legjobb vágásért és De Niro lett a legjobb férfi főszereplő.
Vasárnap: Fergeteges forgatás (1999)
Ha csak egy link, sőt, időnként idétlen vígjátékról lenne szó, amit a sztori egyébként sejtet, akkor aligha válhatott volna számos generáció kedvencévé a Steve Martin írta és Frank Oz rendezte darab. Igen, az a Frank Oz, aki mellesleg Yoda mester volt a Star Wars filmekben, Martin pedig egyben főszereplője filmjének. Ő Bobby Bowfinger, a balfék hollywoodi producer, aki végre talál egy olyan forgatókönyvet, amiért minden követ megmozgat. Lenne rá pénz, egy feltétellel: mindenképpen szerepelnie kell benne Kit Ramsey-nek, aki azonban nemet mond az ajánlatra. Hősünk azonban főleg illegális bevándorlókból álló csapatával a sztár nélkül is elkezdi a forgatást, pontosabban hol a róla titokban, cselesen készült felvételekkel, hol egy dublőr segítségével – mindkettőt az itt zseniális Eddie Murphy alakítja. A Fergeteges forgatás azért is annyira szerethető, mert valójában egy szerelmi vallomás a filmkészítéshez, és mert Heather Graham is játszik benne.
