Nem is volt olyan rossz Sean Connery utolsó filmje

A Szövetség persze még így is csak halvány utánzata a Rendkívüli Úriemberek Ligája képregénynek.

Az egykori James Bond, Sean Connery idén múlt 86 éves. 13 éve látványosan kivonult Hollywoodból, utolsó filmje egy 2003-as képregényadaptáció volt, ami idehaza A szövetség címet kapta.

Ez a film sajnos 10 évvel hamarabb készült el, mint kellett volna. Az ezredfordulón még épp csak felfutóban volt a szuperhősbiznisz: Penge 1-2 és az első X-Men után kizárólag a legismertebb Marvel-hősök tudtak kasszát robbantani. A rétegműfajon belül is csak egy geek ínyencfalatnak számító Rendkívüli Úriemberek Ligája című Alan Moore-képregény filmváltozatát szénné alázták a kritikusok, és a mozipénztárakban is csak 179 millió dollárt szedett össze.

Pedig egyáltalán nem volt rossz, sőt! kifejezetten jó sztorija volt: egy csupa viktoriánus regényhősből álló szupercsapatnak kellett benne megakadályoznia a világvégét, amihez keresztbe-kasul beutazták az első világháború felé robogó Európát és a többi kontinenst.

Mintha valaki összemixelte volna Ian Fleming James Bond-történeteit a legjobb Verne-regényekkel!

A militáns Németország ellen harcoló  szövetséges titkosszolgálat különleges egysége az alábbi ponyvaregényekből ismert hősökből állt a filmben:

  • Sir Sean Connery játszotta Allan Quatermaint a Salamon király kincséből,
  • Jason Flemyng volt Dr. Jekyll a Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esetéből,
  • Naseeruddin Shah alakította Nemo kapitányt a Verne-regényekből,
  • Peta Wilson volt Mina Harker Bram Stoker Draculájából,
  • Tony Curran alakította H.G. Wells láthatatlan emberét,
  • Shane West volt Tom Sawyer Mark Twain ifjúsági regényéből,
  • Stuart Townsend pedig Dorian Gray Oscar Wilde klaszikusából.

Az 1900-as évek hangulata minden díszlet és jelmez esetében stimmelt, a néző pedig látványos gőzautós üldözést, föld alatti kazamatarendszert, és egy Bond-gonoszokat megszégyenítően impozáns Nautilus tengeralattjárót is kapott a pénzéért. A látványt és az akciójeleneteket a Fox stúdió egy igazi geek filmesre, a brit Stephen Norringtonra bízta, aki az első Penge rendezője volt, előtte pedig szörnyeket gyártott az Alien-filmekhez, A mesemondóhoz és az Őrült Stone-hoz.

Mi volt akkor mégis a gond? A képregényrajongók számára leginkább az, hogy Alan Moore az eredeti Rendkívüli Úriemberek Ligája-történetekben kizárólag csak az angol irodalom legismertebb alakjait vonultatta fel. Az amerikai Mark Twain Tom Sawyerét a Fox stúdió vezetősége erőltette bele a sztoriba, hogy az könnyebben fogyasztható legyen az angol ponyvairodalom klasszikusait kevésbé ismerő amerikai közönség számára is.

Ráadásul a stúdió a sztorit is megváltoztatta. Az eredeti képregényekben egy fordulatos bandaháború robbant ki Londonban a Sherlock Holmes legendás ellenfele, Moriarty professzor és a B-filmek közkedvelt kínai főgonosza, Fu Manchu között, aztán pedig a Brit Birodalom fővárosát letarolták H.G. Wells űrlényei, a három gólyalábon imbolygó tripodok a Világok harcából.

A filmváltozat ehelyett a Fantom nevű, álarcos szuperbűnöző elleni hajszára koncentrált (aki természetesen nem is az, akinek elsőre gondolnánk). AFox vezetősége ráadásul annyira bízott a sikerben, hogy kihagyta a történetből James Bond öregapját, Bond parancsnokot, akit Roger Moore alakított volna, de megtartották inkább a második rést nagy durranásának - ami végül a szerény bevételek miatt soha sem készült el.