Hát Sziamiaú? Megpróbáltuk beazonosítani gyerekkorunk kedvenc rajzfilmhőseit.
Szilveszter a Bolondos dallamokból
A Csőrikét 1945 óta kergető, fekete-fehér macsek az egyik legkönnyebben beazonosítható rajzfilmes macskafajta, hiszen az Amerikában leginkább csak tuxedo catként emlegetett bicolor házi macskák mintapéldánya. Nézzük csak meg a piros orrot (ami valójában inkább rózsaszín), és a fekete szőrzetben szabályosan kirajzolódó, fehér foltokat a fejen, a hason és a lábvégi zokniknál!
Tom a Tom és Jerryből
Tomot (aki egyébként a rajzfilmsorozat kezdetén, 1940-ben még Jasper volt) szintén tuxedo catként említik az amerikai oldalak. Igaz, nála pont nem láthatjuk a kétszínű macskák kötelező fehér foltját a hasán, csak a végtagjain és az arcán.
Más oldalakon egyszerűen csak rövid szőrű házi macskaként szerepel. De vannak, aki azt tartják Tomról, hogy ő is „az Egyesült Államok nemzeti macskája”, vagyis egy nagyra nőtt Maine Coon. Ebben lehet is valami, hiszen ha felegyenesedik, akkor a gazdája, a fekete házvezetőnő derekáig ér!
Si és Ami a Susi és tekergőből
Egyértelműen ennek az 1958-as Disney-mesének lehet legkönnyebben beazonosítani a macskaszereplőit, Hiszen ugye a folyton valami rosszban sántikáló Si és Ami láttán egyből rávágja mindenki: sziámi macskák. Azon belül is a rövid szőrű, fókaszínű sziámik közé tartoznak, akik a vékony, kecses testalkatukkal és a nagy, elálló füleikkel teljesen mások, mint például a zömökebb balinéz sziámik (nekem az utóbbi volt, 20 évig élt velünk).
Sziamiaú a Hupikék törpikékből
Hókuszpók macskája, a törpöket 1959 óta kergető Sziamiaú besorolása már egy kicsit nehezebb eset. Egyfelől ő is lehet egy tuxedo cat, akinek Szivelszterrel és Tommal ellentétben a fehér foltjai mellé rozsdabarna a szőre. Ugyanakkor a fehér pofaszőr és a vörös szín az abesszin macskák egyik markáns jellemzője.
Sziamiaú besorolása azért sem könnyű, mert a korai képregényes megjelenése kicsit más, mint amilyen később a rajzfilmes és a mozifilmes lett. Volt, hogy rajzoltak neki nagy fehér foltot a hasára, de volt, hogy egyáltalán nem. A neve amúgy csak nálunk lett a sziámi macskára rímelő Sziamiaú, eredetileg Azraelnek hívták (Hókuszpókot pedig Gargamelnek). Kezdetben ráadásul még lánymacska volt, és csak a rajzfilmsorozatban lett belőle kandúr (de hogy még bonyolultabb legyen a dolog, a rajzfilmek után megjelent képregényekben is fiú lett).
Garfield a képregényekből
A lista végére hagytuk a legfiatalabb, de alighanem legismertebb rajzfilmcicát, Garfieldot, aki először 1978-ban idegsítette halálra a balfácán Jont és az Odie (nálunk: Ubul) nevű, butuska kutyát, egy tipikus amerikai kertvárosban. Bár a Wikipedia egyszerű házi cirmosnak írja le gyerekkorunk kedvenc akasztófa humorú macskáját, a duci testével, a pufók végtagjaival, a kerek pofájával és a kis füleivel inkább tűnik brit rövid szőrűnek, mint cirmosnak. Igaz, ennek a fajtának a kék a legelterjedtebb színe (Garfield egyik barátja, Nermal például tipikusan ilyen), de bőven találni a neten fotókat vörös és narancs színű brit macskákról is. Lásd:
