Nem a hokimaszkos gyilkosra gondoltunk, hanem Jason Stathamre, aki ártatlanul elítélt, de azért elég kemény rabként vesz részt egy börtönben egy felturbózott, állig felfegyverzett Mustang volánja mögött.
Mielőtt megütötte volna a zombikkal bélelt posztapokaliptikus jackpotot A kaptárral (2002) és annak soha véget nem érő folytatásaival, Paul W.S. Anderson rendező készített egy jó kis független filmet Fosztogatók négy keréken (1994) címmel. Ebben a még rettentően fiatal Jude Law száguldozik feltunningolt kocsijával valamikor a közeljövőben, megjárva a börtönt is. Anderson már akkor eldöntötte, hogy egy napon, jóval nagyobb költségvetéssel csinál egy hasonló, de még látványosabb és véresebb filmet. 14 évet kellett várnia, de meglett a kívánsága, ez a film pedig a Halálfutam (2008) lett.
Ami nem más, mint egy folytatás. Az első részt a B-filmek pápája, Roger Corman készítette még 1975-ben Halálos futam 2000 címmel, David Carradine és a gonosz ellenfelét alakító Sylvester Stallone főszereplésével, és évtizedeken át tervezték a folytatást. Egy ponton Tom Cruise lett volna Frankenstein, a titokzatos versenyző, de aztán más dolga lett, és Corman mellé társult producernek, Corman pedig bírta a fiatal Andersont, és bevette a buliba, amin a fiatal rendező kapva kapott, hiszen eleve valami ilyesmiről álmodozott. Bele is adott apait és anyait, autóskaszkadőrökkel tárgyalt, börtönöket járt be, mindenre felkészült, és attól, hogy az eredmény csak egy újabb B-film lett, még ne becsüljük le a Halálfutamot, mert, ahogy mondani szokás, van benne kraft, nagyon is. És van benne Jason Statham is, akinek szintén jól fekszik a B-filmes világ.
Ő a rovott múltú autóversenyző Jensen Ames, aki ártatlanul került rácsok mögé. Felesége megölése miatt ítélték el, pedig az egy maszkos idegen műve volt, aki őt elkábította, a véres kést pedig a kezébe nyomta. Így kerül hősünk – talán nem véletlenül – a Terminal Island fegyházba, a Halálfutam elnevezésű brutális autóverseny helyszínére. Ám ez nem csak verseny, hanem a legnézettebb tévéműsor Amerikában, ahol a versenyzők elvetemült gyilkosok, akik oldalukon szexi navigátorokkal, felturbózott és állig felfegyverzett járgányokkal gyilkolásszák egymást a győzelemért. A szabályok egyszerűek:
ha valaki megnyer öt versenyt, szabadon távozhat,
a vesztesek holtan maradnak a börtönsziget speciális pályáján. A tét nagy, a nézettség és a fogadások busás hasznot hoznak a börtön igazgatónőjének (Joan Allen). Aki a szabadulás reményében ráveszi hősünket, hogy magát az előző bajnoknak, a titokzatos Frankensteinnek kiadva szálljon be a versenybe, ahol a legfőbb ellenfele egy bizonyos Machine Gun Joe (Tyrese Gibson).
Ám az ajánlat csapda, mert minden a műsorért megy a szabadulás ígérete csak hazugság. Mi pedig kapunk egy, ha nem is túl eredeti, de kőkemény és kérlelhetetlen akciófilmet. Csak egy szám ahhoz, hogy lássuk, mennyire tömény itt az akció: a forgatáshoz összesen négy tonna vaktöltényt használtak fel, ami elsősorban az autós üldözéseknél kellett, a többi viszont közelharc, nem is akármilyen. Ezekhez Jason Statham csak egy instrukciót kapott:
semmi harcművészet!
Anderson ugyanis azt akarta, hogy az akció lehetőleg semmiben ne hasonlítson a Stathammel felfutó Szállító-filmekre, és ezt meg is kapta. Meg is lett a siker, ami aztán még három félhivatalos folyatást szült, immáron Statham nélkül. Íme, a végére egy jó kis bunyó a filmből kedvcsinálónak.