Az HBO új, norvég sorozata aktuális problémát dolgoz fel, ám egy frappáns húzással elkerüli a csapdát, hogy politizáljon, "érzékenyítsen", vagy didaktikussá váljon. A migráció jelenségét dolgozza fel, csakhogy a bevándorlók nem egy távoli országból érkeznek, hanem korábbi történelmi korszakokból. Otthon vannak, mégis, különböző kultúrákat képviselnek, hiszen például egy ősember élete merőben különbözött a 21. századi emberekétől. Okosan szembesíti hát a különböző kultúrákat, azok békés együttélésének lehetőségét, miközben rafináltan elkerüli a – a vérmérseklettől és világnézettől függő – aktuálpolitikát, és krimibe bújtatott, szórakoztató köntöst ölt a jelenségre.

Oslóban egy éjjel különös fények tűnnek fel a víz alatt, és mindegyik villanás után emberek bukkanak fel a semmiből. Régi ruhát viselnek, érthetetlen nyelven beszélnek, és láttukra a kiérkező rendőrök először kapásból a pszichiátriai gondozókat hívják. Ám hamarosan kiderül, hogy ezek a szerencsétlen flótások nem zakkantak, hanem a múltból kerültek ide – az őskorból, a vikingek idejéből és a 19. századból. Az egész világon ez zajlik, a jelenségre nem lelnek magyarázatot, annyi biztos, hogy a következő években napi rendszerességgel bukkannak fel a víz alól emberek, évente jó tízezren.

A norvég főváros élete jócskán megváltozik: ősemberek üldögélnek a fákon és a parkokban, nyers húst zabálva, melegítőt viselő vikingek bandáznak a tereken, egy fülessel zenét hallgató, 19. századi férfi üget fogatjával az autók között, kecskét vágnak a panelházban, és a kétszáz évvel ezelőttről érkezőknek még külön híreket is mondanak a rádióban, no meg az idepottyant embereknek csoportjaik vannak a közösségi oldalakon.

Krimisorozat nincs bűntény nélkül: ez esetben egy halott viking lányt sodor partra a víz, aki nem a váratlan időugrás során fulladt meg, hanem meggyilkolták. A megfáradt, cinikus rendőrök a hátuk közepére sem kívánják a hajcihőt, de épp kapóra jön az akadémián frissen végzett viking(!) rendőrnő, hiszen kiváló PR-eszköz, ha egy időbevándorló nyomoz az ügyben.

Az első epizód jobbára a megváltozott világ és a főszereplők bemutatásáról szól. Alfhildr Enginsdottir, a viking rendőrnő – a jelenkoriak a nevét sem megjegyezni, sem kiejteni nem tudják – nagyon jól eltalált figura. Kitűnő eszköz, hogy egyetlen személlyel megmutassák a kultúrák közötti ellentéteket, illetve az időbevándorlók beilleszkedési és anyagi nehézségeit. Társa, az elvált, drogos rendőr már kevésbé érdekes, kifejezetten ellenszenves fickó, bár ez betudható szétesett családjának, illetve annak az általános leereszkedésnek, ingerültségnek, ahogy a mai emberek a jövevényeket kezelik.

Kezdésnek ez épp elég is: ha csak felszínesen is, de megismerhettük a fenekestől felfordult világot, a furcsa főszereplő párost, és ha maga a krimi is izgalmas lesz, remek sorozatnak nézünk elébe.

(Az Időbevándorlók első epizódja az HBO GO-n is megtekinthető, tetszés szerint magyar szinkronnal és felirattal.)