30 éve rendezték meg a Freddie Mercury-emlékkoncertet

1992. április 20-án a pop- és rockélet legnagyobb világsztárjai adóztak a Queen néhány hónappal korábban elhunyt énekesének emléke előtt és közben az AIDS betegségre és annak megelőzésére is felhívták a figyelmet.

A koncertet a londoni Wembley stadionban tartották 72 000 rajongó előtt, akik mindössze három óra alatt elkapkodták a jegyeket, pedig a szervezők akkor még senkit nem jelentettek be a fellépő vendégművészek közül. A jegyeladásokból befolyt összeggel a Queen tagjai az AIDS-kutatást támogatták a frissen létrehozott Mercury Phoenix Trust nevű jótékonysági alapítványon keresztül, ami azóta is aktívan segíti a betegség elleni küzdelmet.

A Queen zenéje annyira széles spektrumon mozgott, Freddie Mercury pedig olyan kivételes adottságokkal megáldott énekes volt, hogy egy sor különböző stílusú művészre volt szükség ahhoz, hogy képesek legyenek színpadra vinni az addig mindössze egyetlen ember által előadott életművet, és többeknek még így is beletört a bicskája a nem mindennapi feladatba.

Íme a szerintünk 10+1 legemlékezetesebb előadás az este során:

Extreme: Queen Medley

Bár ezt mára sokan hajlamosak elfelejteni, a korszak egyik legnagyobb slágerét szolgáltató funk beütésű hard rock banda jóval több volt annál, mint amennyi a More Than Words című akusztikus ballada alapján kiderült róluk. Ez a performansz azonban tökéletesen bizonyítja, hogy a bostoni négyes nem alaptalanul kapott meghívást az eseményre. A Queen dalaiból álló egyvelegükkel ugyanis nem csupán méltó módon idézték meg a legendás zenekar szellemét, de gyakorlatilag néhány perc leforgása alatt

zsebre tették a teljes akkori rockszakmát, a Guns N’ Rosestól a Metallicáig.


Def Leppard: Animal/Let's Get Rocked/Now I'm Here 

A szintén egy tragikus veszteség, gitárosuk, Steve Clark halála után - két bejátszó klubbulit leszámítva - először színpadra álló brit zenekar itt mutatta be a nagyközönségnek az elhunyt zenésztársuk helyére érkező Vivian Campbellt, aki korábban a Dio és a Whitesnake tagja volt. Bár egy kisebb technikai malőr rányomta a bélyegét az előadásukra, a nagy visszatérés így is frenetikusra sikeredett. A három dalos előadás csúcspontját a Brian May-jel közösen előadott korai Queen-klasszikus jelentette, a gitáros pedig azóta is olyan jó kapcsolatot ápol a sheffieldi csapattal, hogy 2019-ben ő iktatta be őket a Rock and Roll Hall of Fame halhatatlanjai közé is.


Queen + Joe Elliott and Slash: Tie Your Mother Down

Az este második felében, már sötétedés után a Queen megmaradt tagjai álltak színpadra vendégművészekkel kiegészülve, ezt a blokkot pedig a Def Leppard-énekes, Joe Elliott és a Guns N’ Roses-gitáros, Slash közreműködése nyitotta meg a Day at the Races című korong egyik alapművével, amivel technikailag Elliott az első énekes lett, aki Mercury halála után színpadra állhatott a Queen élén.

 

Brian May + Spike Edney: Too Much Love Will Kill You

Az eredetileg még a The Miracle lemezre szánt gyönyörű ballada itt debütált élőben, Brian May és a csapat állandó turnézongoristája, Spike Edney előadásában. Mivel azonban a közönség nem tudott arról, hogy a dal már évekkel korábban megszületett és elkészült belőle egy Freddie énekével rögzített Queen verzió is, ezért sokakban alakult ki az az általános tévhit, hogy a lírai szerzemény Freddie emlékére íródott. A szám végül May nem sokkal később megjelent Back to the Light című első szólólemezén kapott helyet, és egészen a Top 5-ig menetelt az angol slágerlistán.

 

Queen + Robert Plant: Innuendo/Thank You (intro)/Crazy Little Thing Called Love

A Led Zeppelin énekese többek közt az utolsó Freddie-vel készült Innuendo című lemez címadó tételét adta elő a Queen-nel a koncert során, ami logikus választásnak bizonyult, hiszen a szám maga is egy tisztelgés az ikonikus hard rock banda Kashmir című klasszikusa előtt. Plant azonban annyira nem volt megelégedve a teljesítményével, hogy letiltotta a performanszt a hivatalos hang-és képanyagokról, és csak az Elvis előtti főhajtásként született Crazy Little Thing Called Love című dal megjelenésére adott engedélyt.


Queen + Seal: Who Wants to Live Forever

A nigériai és brazil felmenőkkel rendelkező, akkor még újoncnak számító angol énekes a Hegylakó című film betétdalaként is ismert balladát adta elő Roger Taylorékkal, méghozzá nem akárhogyan. A Queen életművének egyik leggyönyörűbb darabjáról az énekes azt nyilatkozta, hogy azért esett a választása erre a számra, mert a nagyívű szerzemény könnyeket csalt a szemébe, amikor először meghallotta azt.


Queen + David Bowie & Annie Lennox: Under Pressure

Sajnos eredeti formájában soha nem sikerült színpadra vinni ezt a fantasztikus duettet, sőt, Bowie nem is adta elő korábban élőben a dalt, azonban a popzene kamélonjának is nevezett énekes ismét egy zseniális partnert kapott, méghozzá a Eurythmics egykori énekesnője, Annie Lennox személyében. A drámai performansz az este egyik fénypontja maradt, ami valószínűleg magában Bowie-ban is mély nyomot hagyhatott, ugyanis a későbbiekben ő is játszani kezdte a számot a saját koncertjein is.

 

Queen + George Michael: Somebody to Love

Az este egyik általános vélekedés szerint is legkiemelkedőbb előadása a Wham! egykori frontemberének nevéhez köthető, aki még a többi dalhoz képest is különösen nehéz számot vitt színpadra John Deaconék, valamint egy gospel kórus kíséretében. Az énekes azonban nem csupán teljesítette a feladatot, hanem sokak szerint - szép magyarsággal kifejezve - „ellopta a show-t” aznap este. Ez a változat később a Five Live című jótékonysági EP-n kapott helyet, ami egészen az angol albumeladási lista éléig menetelt.


Queen + Elton John & Axl Rose: Bohemian Rhapsody

A zenekar talán legnagyobb mesterművét Freddie kortársa és jóbarátja, Elton John, valamint az éppen a világ első számú rocksztárjának számító, hatalmas Queen-rajongó hírében álló Axl Rose vitte színpadra, felosztva egymás közt a komplex dal egyes részeit: Elton kezdte a számot, a középrészben a megszokott módon az eredeti felvételt hallhatta a közönség, a hard rock szegmensben Axl robbant be a színpadra, az utolsó versszakot pedig a két világsztár együtt énekelte el a felbolydult tömegnek.   

 

Queen + Elton John & Tony Iommi: The Show Must Go On

Axl helyére ezután a Black Sabbath gitárosa és vezére, Tony Iommi érkezett a színpadra, hogy előadják a zenekar szimbolikusan értelmezett „hattyúdalát”, amelyben a tévhit szerint Freddie Mercury elköszön rajongóitól, közelgő halála előtt. Mivel a kislemez mindössze hat héttel a tragédiát megelőzően került a boltok polcaira, üzenete okkal adott okot a találgatásokra, miközben a dal valójában szinte teljes egészében Brian May szerzeménye volt. Mivel Freddie-vel már nem vitték színpadra, a szám élőben ezen az estén debütált a nagyközönség előtt és ez a verzió később a Greatest Hits III című válogatásalbumon is helyet kapott.


Queen + Liza Minnelli: We Are the Champions

A nagy fináléban a színész/énekesnő mellé/mögé az este összes szereplője felsorakozott és közösen adták elő Freddie egyik legismertebb szerzeményét, a banda egyik legnagyobb himnuszát. A katartikus befejezés tökéletes megkoronázása volt ennek a felejthetetlen estének, amit világszerte közel 1 milliárd TV-néző követhetett végig a különböző csatornák közvetítésének köszönhetően és amit mi magunk is élő egyenes adásban nézhettünk a magyar királyi televízió és az MTV képernyőjén.

 

Borítókép: Nigel Wright/Mirrorpix/Getty Images

A hirdetések megjelenítése akadályba ütközött.

Ezt okozhatja valamilyen hirdetésblokkoló (Adblock) használata, illetve egyes vírusirtók, böngésző kiegészítők, beállítások.

A hirdetés blokkolás kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamTovábbi segítségért kattints ide! Köszönjük, PORT.hu