TÁMOGATOTT TARTALOM

A Budafoki Dohnányi Zenekar (BDZ) védjegyévé vált a filmzenékből összeállított hangverseny. Most egy nemzetközi projekt, a Harry Potter és a bölcsek köve című filmkoncerthez kérték fel az együttest. November 16-án, 14 órától, az MVM Dome-ban óriásvásznon vetítik a filmet, és John Williams ismerős dallamait a zenekar élőben játssza hozzá. Hollerung Gábor, a BDZ ügyvezető-zeneigazgatója azt mondja: nem lesz könnyű dolguk a muzsikusoknak, mert Williams remek zenéjét rettentő nehéz játszani – különösen egy ilyen show-ban.

– Önt a filmzenekoncertek magyarországi atyjának (is) szokták nevezni. Miből gondolta azt több mint egy évtizede, hogy ez Magyarországon sikeres lesz?

– A Budafoki Dohnányi Zenekar mindig keresi az újdonságokat, és amikor láttuk, hogy külföldön mennyire népszerű ez a műfaj, és a legnevesebb szimfonikus zenekarok évente akár több ilyen koncertet is adnak, mi is belevágtunk. Ez körülbelül 15 éve volt. A fő lökést annak idején a Klasszik Rádió adta, amellyel közös koncertsorozatunk volt, a Cinemusic. Ezeken az alkalmakon a filmek betétzenéjeként is ismertté vált híres klasszikus műveket, illetve a mozikhoz komponált eredeti alkotásokat játszottuk, de volt például olyan este, amikor kizárólag Oscar-díjas alkotásokat válogattunk össze. Ez a partnerség megszakadt, de mi önállóan folytattuk. Az alapgondolat az volt: mutassuk meg a közönségnek, a filmzenében lévő erő adott esetben akkora többletet ad, hogy még a történetet is felülírja – hiszen érzelmeket közvetít. A neten sok olyan videót találni, ahol egy filmjelenet alatt nincs zene – és az kibírhatatlan. Persze bizonyos alkotásoknál a szerző szándékosan feszültséget akar ezzel generálni.

– Van olyan klasszikus zenei opusz, amelyet szentségtörésnek tartana, ha felhasználnák bármelyik filmhez?

– A művészetben túl sokat beszélünk a szentségtörésről, pedig ilyen nem létezik. Gyakorlatilag a zene mindenre alkalmas, a kérdés csak az, jól bánunk-e vele. Most egy példa jut eszembe: a Die Hard első része, amelyhez Beethoven IX. szimfóniáját használták, ostobaság volt, egyáltalán nem passzol hozzá. De a második rész, az 1990-es Még drágább az életed! a finn rendező Renny Harlin munkája, a zenéje pedig Sibelius műve, a Finlandia. Az olyan szenzációs módon kapcsolódik hozzá, hogy az ember tényleg úgy gondolja, ehhez a mozihoz született.

– Most kimondottan John Williams-zenét, valamint magát a Harry Potter és a bölcsek köve című filmet fogják bemutatni. Ez egy nemzetközi produkció, evidens volt, hogy Budapesten a Dohnányi Zenekar muzsikál benne?

– Egyáltalán nem, mert ez már ment másokkal is. A produkció impresszáriója és a karmester, Ernst van Tiel belehallgatott az egyik koncertünkbe, és minket választott. Azt hiszem, nem is filmzenés hangverseny volt, noha nemrég két ilyen estet is tartottunk. Kitűnő muzsikusunk, Szűts Apor zeneszerző- zongorista-polihisztor fantasztikus zenét írt egy Buster Keaton-filmhez, A generálishoz, amit a Müpában mutattunk be. Az egyik ámulatból a másikba esett a közönség és mi magunk is, hogy milyen fantasztikusan erős. Ugyancsak a Müpában játszottuk Az Élősködőktől a Squid Game-ig – Jung Jaeil című koncertünket, amelyben a koreai zeneszerző műveit mutattuk be. A komponista teljesen elalélt, milyen energiája és intelligenciája van ennek a társaságnak. A zenekar amúgy is közismert arról, hogy magas minőségben teljesít. Feltehetően a nézői AHA-élmény hozta a Harry Potter-koncertet is...

Egyébként, akik próbajátékokra jönnek a zenekarunkhoz, azoktól mindig azt kérjük, játszanak ebből a filmzenéből egy-egy részletet. Technikailag ugyanis rettenetesen nehéz, igényes és bonyolult minden szempontból.

– Mitől olyan nehéz ez a zene?

– Mondok egy példát: a legismertebb része a Hedvig-téma. A hegedűknek és a brácsáknak ritmikailag és zeneileg is dögnehéz. Gyakran azt gondoljuk, a Harry Potter-zene nagyon kedves dolog, kétségkívül, mert John Williams a filmekben megszólaló effektusok dallamaiból jó pár hangversenydarabot is írt. Természetesen minden hangját ismerhetjük a Harry Potterből – ha nagyon figyeltünk, mert azért a filmben nem hallunk meg mindent. A Star Wars-rajongók néha kiszúrnak valamit egy koncerten, amiről azt hiszik, nincs is benne az eredeti moziban. Dehogynem, csak lövöldöznek, robbantanak alatta, ezért nem válik primer élménnyé. Ugyanez a helyzet a Harry Potterrel: az egy csodálatosan élvezetes zene, tele olyan részlettel, amely mikrodolgokat, apró rezdüléseket, félelmeket, fenyegetéseket, tréfákat jelenít meg. Jelzem, a Harry Potter és a bölcsek köve filmkoncert még nehezebb lesz az együttesnek, mint maguk a hangversenydarabok.

– De miért?

– Ez a Harry Potter-show abszolút atipikus filmzeneprodukció. Hihetetlen népszerűvé vált, hogy a teljes filmet óriásvászonra vetítik egy hatalmas helyszínen, és élőben kíséri egy szimfonikus együttes, Budapesten történetesen a 90 tagú Budafoki Dohnányi Zenekar. Legalább három óra hosszú, és lényegében egy fényjelre, valamint a karmester kezére hagyatkozva játszanak a zenészek. Nyilván Ernst van Tielnek az egész darab a fejében van, de

ennek a hibátlan eljátszása rendkívül nagy feladat. Ezért erre kemény munkával készül az együttes.

Egyébként ez is mutatja azt, hogy a közönség mennyire érzékeny a muzsikára, Isten bizony, ha egy dolbys moziba beülne, sokkal jobb hangzást élhetne át, mint egy stadionban vagy akár egy koncertteremben, de az élő zene óriási pluszt ad.

– A filmzenekoncertjeiken gyakran előkerülnek John Williams alkotásai. Ennyire jók a zenéi vagy ennyire megkerülhetetlenek?

– Valóban John Williams nem megkerülhető, mert ő a legjobb, a legnépszerűbb zenék szerzője, elképesztő tudással, nagyon erős háttértársasággal.

– Hogy érti ezt a háttértársaságot?

– Azt azért nem szabad elhinnünk, hogy a teljes zeneművet a zeneszerző mindig maga írja. Ezt már a romantikában és a klasszikában is megtapasztalhattuk: mechanikus munkákkal segítik a komponistát, mégpedig egy rendkívüli tehetségű társaság. Williamsnek amúgy elképesztő érzéke van az arányokhoz, a helyzetek szembeállításához, a feszültséghez, a feloldáshoz, és mindazon alapelemhez, ami a művészetet művészetté teszi. Egész egyszerűen ámulatra méltó, a művei pedig remekek.

Harry Potter és a bölcsek köve filmkoncert november 16-án vasárnap, 14 órától, az MVM Dome-ban.

Íme Roxfort történetének legfontosabb eseményei

Lássuk egy idővonalon, mi minden történt a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolában a 990-es alapítás óta. 

Tovább