Katona Csaba történész előadása

A török-magyar kapcsolatokról szóló előadásunk folytatódik most, amelyben a 19. századi török–magyar politikai kapcsolatok kapcsolatokat vesszük górcső alá, amelyek lényegesen eltértek a 16–18. század harcokkal fémjelzett időszakától. A 19. század derekán, az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc leverését követően több magyar politikus és katona lelt menedéket rövidebb-hosszabb ideig török földön.

A legismertebb példa talán Kossuth Lajosé, de a keresztény hitet elhagyva fegyverrel szolgálta az őt befogadó államot Bem József tábornok, valamint Guyon Richárd, a branyiszkói hős is. A 19. században felkereste Isztambult (Konstantinápolyt) Klapka György is, és a század második felében török szolgálatba szegődött a legnagyobb magyar, Széchenyi István gróf fia és Széchenyi Ödön, a török állami tűzoltóság megszervezője is. A 20. század elején II. Rákóczi Ferenc és száműzött társainak 1906. évi kassai újratemetése fűzte szorosra a török–magyar kapcsolatokat, majd az első világháborúban Törökország a Monarchia szövetségeseként harcolt és osztozott a vesztesek sorsában Magyarországgal együtt, igaz, korántsem olyan súlyos területi vesztességeket elszenvedve.

Az előadás hossza 60 perc.
Esőnap: 2020. augusztus 27.

Rossz idő esetén az előadás elmaradásáról a T9-Az Első Bástya legkésőbb 3 órával az előadás előtt honlapján, illetve Facebook oldalán közleményt ad ki.