Fazekas Gergely zenetörténész előadása

Kevés zeneműve létezik a nyugati művészi zene történetének, amelyet nagyobb dicsfény és több mítosz övezne, mint Johann Sebastian Bach kései gyűjteménye, A fúga művészete. Vajon ez volt az utolsó műve minden idők legnagyobb ellentpontművészének? Miért nem fejezte be az utolsó fúgát? Miért éppen ott szakad meg a kézirat, ahol a B-A-C-H zenei motívum felbukkan? Egyáltalán: miért írt valaki az 1740-es években fúgagyűjteményt, miközben az uralkodó zenei stílus az egyszerű dallamokkal és még egyszerűbb kíséretekkel operáló darabokat részesítette előnyben? Fazekas Gergely zenetörténész háromrészes előadássorozata ezekre a kérdésekre is megpróbál választ adni: tárgyalni fogja a korabeli zenetörténeti kontextust, a fúga műfajáról szóló elméleti vitákat, a gyűjtemény bonyolult keletkezéstörténetét és persze bemutatja magát a zenét is. Hogy mi köze ennek a 18. század közepén született, elvont fúgagyűjteménynek a 21. századhoz? Ez is ki fog derülni az előadássorozatból, amelynek zárásaként, december 13-án este 7 órától Borbély László előadásában a teljes darab megszólal a BMC Koncerttermében.

1. Idejétmúlt erőfeszítések
Ki volt Bach? Mi a fúga? Mi a művészet? Fazekas Gergely zenetörténész ezt a három egyszerű kérdést fogja körüljárni Johann Sebastian Bach A fúga művészete című gyűjteményéről szóló, háromrészes előadássorozatának első alkalmával. Bemutatja, hogy milyen viszonyt ápolt Bach az elvont ellenpontművészettel (spoiler: szorosat), hogy mit jelentett számára és kortársai számára a „fúga”, illetve hogy mire vonatkozott a 18. század elején a zene közegében a „művészet” kifejezés? Szóba kerül az is, hogy mennyire számított anakronisztikusnak az 1740-es években, a gáláns stílus virágba borulásának idején bonyolult fúgák megírásával bíbelődni (spoiler: nagyon), s hogy miért volt ez annyira fontos az idős Bach számára.

A programra a belépés díjtalan. A helyfoglalás érkezési sorrendben történik.