A nemi identitás fejlődése pszichoanalitikus szemmel.

Előadók: Adrigán Erzsébet, gyermekterapeuta, pszichoanalitikus és Sarkadi Borbála, gyermekterapeuta, pszichoanalitikus.
A Magyar Pszichoanalitikus Egyesület által szervezett következő Freud Café fókuszában a nemi identitás fejlődése áll.

A nemi szerepeket, a nemi identitást érintő kérdések az utóbbi időszakban heves vitákat váltottak ki a világ sok részén, így Magyarországon is. Sok szempontból lehet megközelíteni ezt a kérdést, és gyakran keveredik is, hogy éppen jogi, társadalmi, orvosi, pszichológiai vagy politikai természetű érveket használnak-e a vitázó felek. Az előadásban kizárólag pszichológiai – illetve az ezt részben megalapozó biológiai és orvosi – szempontok szerint szeretnék vizsgálni a témát. Ezen belül is elsősorban a gyerekek fejlődésére koncentrálnak, mert itt érzik a legsúlyosabbnak azt a felelősséget, amely a szakemberekre – orvosokra, pszichológusokra, pedagógusokra – valamint a szülőkre hárul: nagyon nehéz döntéseket kell hozniuk arról, hogy a nemi szerepével, nemi identitásával küzdő gyermek boldogulását vajon mi szolgálja a legjobban.
A szülők és a szakemberek milyen tényekre, összefüggésekre támaszkodhatnak ezekben a döntésekben? Először az alapokat szeretnék röviden áttekinteni. Fontos lehet tudni, hogy milyen biológiai adottságok a meghatározóak a fejlődésben, valamint hogy a kisgyerekkorban a kognitív érés, fejlődés hogyan befolyásolja a saját nemhez való viszonyt.

Agyunk „előhuzalozott” a nemi szerepek tekintetében (is): ez azt jelenti, hogy van egy temperamentumbeli, alkati különbség fiúk és lányok között, hajlam bizonyos viselkedésekre, és ez az az alap, amelyre felépül a környezeti, elsősorban családi hatások révén a nemi szerep elsajátítása. Emellett társadalmanként, kultúránként, sőt családonként eltérő az is, hogy mennyire merevek vagy rugalmasak az elvárások a nemi szerepek vonatkozásában, így aztán az is változó, hogy mennyire tolerálható a fiúk lányossága, vagy a lányok fiússága. A környezeti reakciók következtében a nemi szerepükben másságukat megélő gyerekek sok szorongást, lelki szenvedést élhetnek át. Fontos, hogy a többségi társadalom tudjon erről a jelenségről, és aktívan lépjen fel a nagyobb tolerancia érdekében.

Ezeknek a gyerekeknek mindenképpen több segítségre van szükségük ahhoz, hogy el tudják fogadni önmagukat, hogy egészséges önbizalmuk, reális és pozitív önértékelésük alakuljon ki. Ezt a képességet elsősorban a család alapozza meg: az élet első éveiben, a szülőkkel való intim kapcsolatban formálódik az a belső meggyőződés, hogy „jó vagyok, amilyen vagyok” – mert olyannak szeretnek, amilyen vagyok. Világos, hogy minden szülő-gyerek kapcsolatban vannak nehézségek, amelyek gyengítik ezt a meggyőződést; de a nemi szerepében, (esetleg később szexuális orientációjában) másságot megélő gyereknek eleve nehezebb az útja ahhoz, hogy saját magát el tudja fogadni, szilárd identitását ki tudja alakítani.

Klinikai területen dolgozó szakemberként számukra a legfontosabb kérdés, hogy hogyan támogassák azokat a gyerekeket – és szüleiket – akik a másság érzetével küzdenek. Hogyan segíthetik őket a legjobban ahhoz, hogy harmóniába kerüljenek önmagukkal, kiteljesítsék képességeiket, és a közösség elfogadott tagjává tudjanak válni. Meggyőződésük, hogy a gyermeki személyiség rugalmassága lehetővé teszi, hogy ezeket a célokat pszichés támogatással érjék el – természetesen nem elfeledkezve a társadalmi tolerancia fontos szerepéről.

A jegyvásárlók az esemény előtt tájékoztató levelet kapnak, mely az online részvételhez szükséges csatlakozási linket tartalmazza.