2024 őszén Galimberti Sándor és második felesége, Dénes Valéria műveiből látható kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. A Galimberti házaspár a 20. századi magyar képzőművészet meghatározó szereplője. A Liszt Ünnep – Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében megvalósuló nagyszabású kiállítás nemcsak Galimberti Sándor és Dénes Valéria, hanem a festőművész első felesége, Lanov Mária, és édesapja, Luigi Galimberti alkotásait is bemutatja.
Galimberti Sándor és Dénes Valéria életműve szétszóródott, elkallódott, alig több mint negyven festményük maradt fenn. Galimberti Sándornak szülővárosában, Kaposvárott 2002-ben már rendeztek életmű-kiállítást, de az azóta eltelt két évtizedben jelentősen bővült az ismert képállomány, a legfrissebb kutatások pedig alapjában írták át a kettős életmű történetét és jelentőségét. Kiállításunk a teljes ismert anyag bemutatására törekszik, de a két művész munkáin túl kiegészül Galimberti első felesége, a cseh származású Lanov Mária – főleg Magyarországhoz köthető – festményeivel, és édesapja, Luigi Galimberti hagyatékával is. Galimbertiék tevékenysége a plein air naturalizmustól a szecesszión, majd a fauvizmuson át a kubizmusig, sőt bizonyos értelemben a futurizmusig ívelt, miközben hasonlóan nagy utat jártak be Európa térképén is Kaposvártól Nagybányán át egészen Párizsig, Belgiumig és végül Hollandiáig. A tárlaton a művész házaspár életének helyszíneit is bemutatjuk. Galimbertiék Párizsban a legmodernebb festőktől tanultak. Dénes Valéria Henri Matisse tanítványa volt, Lanov Mária pedig eljárt az Académie de La Palette-be és az Académie Russe-be, ahol a legújabb irányzatokkal, főleg a kubizmussal ismerkedhetett meg.
A kutatások során alapvetően megváltozott a Galimberti–Dénes-életmű mintegy tizedének attribúciója is, ugyanis több, korábban Galimbertinek tulajdonított festményt (köztük több fő művet) valójában második felesége, Dénes Valéria festett.
A tárlaton szereplő műtárgyak nagy része közgyűjteményekből érkezik, melyet gazdag magángyűjteményi anyag egészít ki. A kurátor eddigi tárlataihoz híven kiemelt szerep jut az elveszett műveknek is: a WANTED-szekcióban jelentősebb elveszett festmények felnagyított fekete-fehér archív fotója hívja fel a figyelmet az életmű fájó hiátusaira.
A kiállítást gazdagon illusztrált, 370 oldalas katalógus kíséri, mely egyben az első jelentős Galimberti–Dénes-monográfiának is tekinthető.
A kiállítás kurátora: Barki Gergely művészettörténész
Hozzászólások