80 évvel ezelőtt, 1943 tavaszán a németek tömegsírokat tártak fel a katyńi erdőben, nyilvánosságra hozva a második világháború egyik legnagyobb bűntettét. A katyńi vérengzést Sztálin 1940. március 5-én hozott döntésére követte el az NKVD (Belügyi Népbiztosság) a Szovjetunió területén lévő hadifogolytáborokban raboskodó lengyel tisztek ellen. Az áldozatok számát a becslések 22 000 főre teszik. A népirtás áldozatait a Szmolenszk melletti Katyń erdeiben hantolták el. Az áldozatok között két magyar is szerepelt, Korompay Emanuel Aladár, a varsói egyetem lektora és a magyar családból származó, de már Lengyelországban született Oskar Rudolf Kühnel.

A KOROMPAY CSALÁD – Korompay Emanuel Aladár százados és családjának tragikus sorsa Ilona lánya szemével című tárlat a Korompay családnak állít emléket Ilona Korompay visszaemlékezései alapján. A Lengyel Intézetben április 20-án nyíló kiállítás a katyńi sírgödrök feltárásának 80. évfordulója alkalmából kerül megrendezésre. A megnyitóval egy időben a varsói Katyńi Múzeum, valamint a Harc és Mártíromság Mauzóleuma is bemutatásra kerül az intézmények vezetői személyében.

A Korompay család az örök érvényű értékközösség kiváló példája, amelyen a lengyel-magyar barátság alapul. Egyidejűleg a lengyel társadalom a második világháború idején tanúsított hősiességének és mártíromságának megrendítő szimbólumának is számít. A család útja ugyanis olyan szörnyű, emberiség elleni bűntettek helyszínein keresztül vezetett, mint Katyń, a szétbombázott lengyel főváros, a Gestapo varsói kínzóhelye, valamint az auschwitzi koncentrációs tábor. Életük a hit, a szeretet és a remény tanúságtétele.