Vagy a bárányokkal tűzdelt domboké. A világítótornyoké. A szégyenlős hegycsúcsoké és a páfrányos erdőkből nyíló fjordoké. A lehetetlen helyekről lezúduló vízeséseké. A maoriké és a kiwiké. Az enyém. A tiéd. Bartalos Attila amatőr tájfotós csaknem két éven át élt Új-Zélandon egy autóban, keresztül-kasul bejárva az ország tájait, keresve Aotearoa esszenciáját. Amit kapott, más volt, mint amire számított. Amit talált, több volt, mint amennyit keresett. Amit látott, örökre megváltoztatta. Képeivel inspirálni szeretné azokat, akik álmodnak, de nem mennek. Akik mennének, de nem mernek.