A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításainak tereiben a Bábszínház múltjának és jelenének meghatározó és reprezentatív bábjait láthatjuk a Budapest Bábszínház hetvenedik évadjának alkalmából megrendezett kiállításon. Gyermekkorunk ismert történetei, népmesék, mítoszok kedves szereplői bukkannak fel a termekben, kapcsolódva az egyes műtárgyakhoz.

Különleges alkalom ez, hiszen a Bábszínház bábtárában őrzött több mint húszezer figurából választották ki azokat a darabokat, amelyek az elmúlt hetven évben a leginkább meghatározták a Bábszínház képzőművészeti arculatát. Egyes bábok most kerülnek először a nagyközönség elé, másokat kifejezetten a kiállítás kedvéért restauráltak, remélve, hogy a későbbiekben többször nyílik majd alkalom ideiglenes tárlatok rendezésére.

A színházi műfajok közül a báb kapcsolata a legszorosabb a vizualitással, hiszen a játszó szereplők, a bábok, maguk is képzőművészeti alkotások. A bábszínházi tervezők munkája egyrészt alkalmazott művészet, amely a rendezői koncepcióhoz, a történethez, a színész kezéhez alakítja a figurát, másrészt autonóm világteremtés, melynek során a tervező fantáziája, ízlése, stílusa határozza meg a szereplők megjelenését. Játszó személyként a bábok élete addig tart, amíg az előadás, amelyben életre kelnek – képzőművészeti alkotásként azonban akár évtizedekkel utolsó színpadra lépésük után is megcsodálhatjuk őket.

Olyan tervezők munkáit mutatják be, mint Balla Margit, Bod László, Boráros Szilárd, Bródy Vera, Gábor Éva, Hoffer Károly, Koós Iván, Ország Lili, Schéner Mihály vagy Szűr-Szabó József.

A bábok a Magyar Nemzeti Galéria állandó gyűjteményében úgy helyezkednek el, hogy párbeszédbe léphessenek egy-egy képpel, hogy a festmények és a bábfigurák akár hangulati, akár történeti szempontból reflektáljanak egymásra.

Ebben a szubjektív válogatásban a nézők betekintést nyerhetnek a Bábszínház korszakaiba, megismerhetik tervezőiket – remélve, hogy ezáltal is közelebb kerülnek a báb műfajához.

#abábnemkorosztályhanemműfaj
A Bábszínház a fenti mottója jegyében az Egymásra hangolva című bábkiállítás koncepciójának kialakításakor többek között szempont volt az is, hogy a gyermek- és felnőtt közönség számára egyaránt érdekes legyen.