A jelentés elkészítésére Hódmezővásárhely város közgyűlése kérte fel az Emlékpont munkatársait. Az eredendő cél az volt, hogy egy történeti forrásokra épített szakértői anyag készüljön, melyről lehet beszélni, vitatkozni. A legfontosabb azonban az, hogy ne merüljön feledésbe az a szörnyű tény, miszerint a kádári megtorlás részeként 229 forradalmárt végeztek ki és tízezrek életét tették tönkre országszerte, s így Vásárhelyen is.
A Vincze Gábor vezette történészcsoport a tanulmányban emlékeztet arra, hogy a kivégzettek háromnegyede munkás vagy paraszti származású volt. A bírósági eljárások szinte egytől-egyig koncepciós jellegűnek tekinthetők. A vádlottakat legalapvetőbb védekezési és más emberi jogaiktól fosztották meg. Az ügyvédi tevékenység szinte sohasem irányult a felmentésre, pusztán a halálbüntetés elkerülésére vagy a börtönbüntetés elkerülésére. A jelentés arra is kitér, hogy milyen megtorlásokban volt része az 1956-os forradalom következtében a határon túli magyarságnak. Megdöbbentő adat, hogy az októberi magyar felkelés miatt Erdélyben tizenkét embert végeztek ki az 1958-as esztendő során.
A hódmezővásárhelyi megtorlások országos összehasonlításban inkább enyhébbnek mondhatóak, itt nem születtek például halálos ítéletek Ennek ellenére Vásárhely is megszenvedte a kádári rémuralmat: a megtorlások közvetlen áldozatainak száma mintegy 100-150 személyre tehető. A történészi jelentés alaposan elemzi az elnyomás mechanizmusát; bírósági eljárások, internálások, állásból történő elbocsátások, a diákok esetén pedig a továbbtanulás megakadályozása.
Az Emlékpont Múzeum egyik alapvető feladata, hogy bemutassa az elmúlt félévszázad történéseit. A vásárhelyi vonatkozású politikai perek iratai digitálisan formában már most is bárki számára kutathatóak. Szintén a történészek és az érdeklődő polgárok rendelkezésére áll az Emlékpont oral history archívuma, amelyben közel 50 interjú szól a kádári megtorlások borzalmairól.
Hozzászólások