A Baróti születésű Incze Mózes a pályáját absztrakt alkotóként kezdte, de hamar rátalált sajátos figuratív formanyelvére. A szakma évek óta figyeli és elemzi talányos műalkotásait. Rendszeres egyéni és csoportos kiállító, számos művészeti vásáron, köztük a budapesti Art Marketen, Budapest Art Fairen, a Miami-Art Basel-en és a pekingi International Art Expon is bemutatkozott már. Munkásságának egészét olajvásznai teszik ki, amelyek szürreális világa a klasszikus ábrázolási hagyományokra épül, felidézi a régi, reneszánsz mesterek törekvéseit, ám sajátos jelrendszert használ.

A nyári kamaratárlaton Incze Mózes olajfestményeit láthatja a közönség: olyan alkotásokat, amelyeken – a rá jellemző módon – tájképelemek, az emberi test „alkotórészei”, kezek, torzók vagy éppen korunkhoz kötődő tárgyak (kábelehuzalok, pendrive) szerepelnek egy valószínűtlen, többsíkú, imaginárius térben. Technika és ember, mesterséges intelligencia és lélek együttélésének kérdését feszegetik a fragmentált, mozaikos kompozíciók. A képek Incze sejtelmes, az ég, a föld és a víz színeivel megfestett világába engednek betekintést, egy olyan helyre, ahol ismerős érzés keríthet bennünket hatalmába, ám mégis minden bizonytalan és többértelmű. A kiállításnak ezért lett Incze Mózes egyik festménye nyomán a „Déja vu” a címe.