Budapesten a koreai udvari hímzés mesterművei – Királyi jelképek, mágikus motívumok és buddhista szimbólumok a Koreai Kulturális Központ új kiállításán

A hímzés nagy múltra tekint vissza, egészen az ókori Egyiptomig és Kínáig, a Kr. e. 20–30. századig. A koreai hímzés is hosszú története során kialakította jellegzetes esztétikáját. A hímzés különösen a Csoszon-dinasztia (1392- 1910) idején nemcsak a mindennapi használati tárgyakon, például ruhákon és ágyneműkön jelent meg, a királyi udvarokban és a köznép körében egyaránt, hanem műalkotásként is, például paravánokon, falitekercseken és bekeretezett képként. Ebben az időszakban a hímzés nemcsak díszítő szerepet kapott, hanem a társadalmi státuszt, a vallást, a politikát, a társadalmi viszonyokat és a kortárs kultúrát is tükrözte. A hímzésmintákon keresztül az uralkodó osztály és a köznép alapvető vágyait és törekvéseit is megismerhetik az érdeklődők.

A Királyi palota kiállítás, amely szimbolikus címével a koreai hímzés történetét és művészi értékét idézi meg, Lee Jungsook munkáit mutatja be, amelyek újraértelmezik a Csoszon-kori udvari hímzéseket. Ezen keresztül a koreai hímzés egyedülállóan finom szépsége és mély kulturális jelentősége tárul elénk.
A tárlaton látható alkotások három fő témakörbe sorolhatók. Elsőként Csoszon-kori udvari hímzések mai megfogalmazásaival, majd használati tárgyakat díszítő munkákkal, például bodzsági csomagoló kendőkkel találkozhatunk, végül pedig a buddhista motívumokon keresztül a koreai hímzés vallási vonatkozásain szemlélődhetnek.

Lee több mint negyven éve foglalkozik hímzéssel, és pályafutása során eredeti művészi világot teremtett: a hagyományos koreai hímzést modern érzékenységgel és kifejezésekkel gazdagítva nemzetközi elismerést szerzett.