Félegyháza a XIV. században kis falu volt, kőtemplommal. A települést a törökök 1526-ban felégették és kétszáz évre pusztává tették. A helytörténeti-néprajzi kiállitás, a török pusztitása után 1745-ban benépesített Félegyházát mutatja be az 1930-as évekig. A kiállitás tematikus felépítésű. A pásztorélet, a paraszti gazdálkodás mellett megismertet a szűcs, a kovács, a mézeskalácsos és a kékfestő mesterséggel. A város jelentősebb köz- és müvelődéstörténeti vonatkozásai között láthatók Petőfi Sándornak és szüleinek tárgyai, Petrovits István mészáros húsvágó tőkéje és bárdja, valamint a félegyházi születésű Móra Ferenc iskolapadja.