A mítosz szerint az ókori görögök egy fából készült lovat használtak ellenségük megtévesztésére és Trója falainak áttörésére. A hamisítás és megtévesztés eszközét az évszázadok során – háborúkban, a politikában, a gazdaságban és az emberi tevékenység egyéb területein – kitalálóik saját céljaik elérésére használták.

Ezek a gondosan felépített konstrukciók féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében rejtik el a tényeket. Ahhoz, hogy az igazsághoz eljussunk, követnünk kell a fonalat a labirintus közepéig, útközben felfedve és leleplezve az összes hazugságot.

A kiállításon időrendi sorrendben hat nagy témakörbe sorolva több mint száz műtárgy látható szerte Európából. Mindegyik egy-egy csalás lenyűgöző történetét mesél el: köztük a történelmi feljegyzésekből kitörölt római császárok, középkori szentek átírt életrajzai, meg nem történt utazásokról szóló történetek, vagy a második világháborúban a szövetségesek által bevetett ál-hadsereg. A kiállításnak részei olyan, történelmünk szempontjából kritikus jelentőségű dokumentumok is, mint Konstantin adománylevele vagy a levelek, amelyeket Dreyfus megvádolásához használtak.

A kiállítás utolsó, Az igazság utáni világ korszaka? című fejezete játékokkal és videókkal felszerelt interaktív tér, ahol a látogatók „tényellenőrökké” válhatnak, eldönthetik, hogy mit tesznek közzé és mit cenzúráznak. Egy innovatív „szűrőbuboréknak” a segítségével felfedezhetik, hogyan működik a közösségi média, ami rámutat, hogy érzelmeink és személyes meggyőződéseink mekkora hatással vannak arra, hogyan akarjuk érteni, vagy épp szándékosan félreérteni a világot.