A Petőfi Irodalmi Múzeum programsorozata
Házigazda: Fónagy Zoltán történész
Közreműködik: Kalla Zsuzsa irodalomtörténész, muzeológus, Ritoók Pál művészettörténész, valamint Darvas Kristóf zongoraművész és Kerekes József színész
„Kivált h’ az utcán kóborolhatok:
Az angyaloknál boldogabb vagyok.
Egy óriáskigyó bámészkodásom,
Végighuzódik a népsokaságon.
S aztán itt minden olyan érdekes,
A sziv örömében csak ugy repes.
A vargainasok pofozkodása,
A bérkocsiknak embergázolása,
A zsebmetszők, a pörölő kofák
Az embert mind igen mulattatják.”
(Petőfi Sándor: Pest)
Hogyan ragadhatjuk meg azt a zsibongó, rohamosan növekedő várost, amely a köztudatban a nemzeti öneszmélés és fejlődés helyszíneként él? Kik formálják a városi teret és mit lát a pesti utcákon sétáló Petőfi? És ami a legfontosabb: hogyan ismerünk rá a mai Budapestre a főváros születésének hajnalán?
A Petőfi-bicentenáriumra készülve új, ötalkalmas sorozatot indítunk februártól, amely a 19. század elején lezajló, gyors ütemű városfejlődés néhány ikonikus mozzanatát térképezi fel. Beszélgetőpartnereink a legkülönfélébb tudományterületek képviselői, akik a reformkori Pest-Buda tereit, jellegzetességeit, problémáit szemrevételezve vonnak párhuzamot az egykori és mai városi táj között. Történészek és irodalmárok, szociológusok és írók kommentálják a főváros jelenségeit egy-egy korabeli sajtóhíren, irodalmi művön, napló- vagy regényrészleten keresztül. Célunk, hogy megértsük azoknak a hatóerőknek a sokszínűségét, amelyek városunkat alakítják és róla kialakult percepciónkat meghatározzák.
Új várostörténeti programsorozatunk első alkalmán az urbanizáció lendületéről, a városi tér alakulásáról esik szó. Hogyan különül el a város és a természet a budapestiek életében? Hogyan használják az utcákat és köztereket az emberek, mi látszik és mit láttatnak önmagukból? És hogyan látják a nagyvárost a szépírók?
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a programon maximum 30 fő számára tudunk helyet biztosítani, ezért a jegyek száma is korlátozott. Jegyek kaphatók a Jegymesteren!
