Km.: Nyitrai Marianna, Sőregi Anna (ének), Csernók Klára, Gombai Tamás (hegedű), Juhász Zoltán (furulya), Bazseva zenekar, Korossy Kvartett
rendező: Árendás Péter

2022-ben ünnepeljük Lajtha László születésének 130. évfordulóját. A Magyar Zene Háza egy tematikus nappal tiszteleg a neves zeneszerző, népzenekutató emlékezete előtt. Délután kerekasztal-beszélgetés, majd szabadegyetemi előadás avatja be a közönséget Lajtha kutatói-zeneszerzői tevékenységébe, illetve mutatja be a hamarosan átadásra kerülő bicskei Lajtha-házat, ami az idei év egyik fontos vidéki zeneipari beruházása. Az esti népzene-klasszikus koncert Lajtha zeneszerzői munkásságából ad ízelítőt és főbb népzenei kutatásaiba ad betekintést.

A népzenei fókuszú ünnepi koncert műsorában elhangzik a szerző op. 58 X.vonósnégyese is, a Korossy Kvartett előadásában. Lajtha népzenei gyűjtéseit pedig a táncházmozgalom kiváló előadói és a Bazseva zenekar szólaltatják meg.

Lajtha Lászlómeghatározó szerepet játszott a 20. századi magyar zenetörténetben. A széles nyilvánosság előtt elsősorban zeneszerzői munkásságáról ismert. Kevésbé köztudott, hogy Bartók és Kodály mellett a korai népzenekutatás legnagyobbjai közé tartozik, aki a zenefolklór fontos alapösszefüggéseit írta le, emellett iskolateremtő monografikus igényű feltárásokat végzett.

Kutatói szemlélete szervesen beépült a magyarországi etnomuzikológia fő narratívái közé és mindmáig meghatározza népzenekutatásunk alapvető irányvonalait. Amellett, hogy termékeny gyűjtőmunkát folytatott a magyar nyelvterület falvaiban, a Pátria lemezsorozat, a 20. század első felének legátfogóbb gyűjtési programja is nevéhez köthető. Lajthának köszönhetően került a kutatás főkuszába több, addig felfedezetlen település. Ezek közül minden bizonnyal az erdélyi Szék folklórjának hatása a legnagyobb, hiszen a hazai revival kezdetben e falu anyagára épülve indult útjára. Lajtha hatása így megkerülhetetlen a táncházmozgalom vonatkozásában is.