Az előadás megtekinthető a Müpa honlapján és YouTube-csatornáján.
Km.: Balga Gabriella, Fodor Beatrix, Miksch Adrienn (szoprán), Szerekován János (tenor), Hábetler András, Sándor Csaba (basszbariton), Cser Krisztián, Kálmán Péter (basszus), Balog József (zongora), Budafoki Dohnányi Zenekar; vez.: Hollerung Gábor
Mozart: Don Giovanni - nyitány, K. 527
Mozart: Rivolgete a lui lo sguardo, K. 584
Mozart: d-moll zongoraverseny, K. 466 - I. Allegro
Mozart: Così dunque tradisci K. 432
Mozart: C-dúr vonósötös, K. 515 - I. Allegro (vonószenekari változat)
Mozart: Davide Penitente, K. 469 - VIII. „Tra l'oscure ombre funeste”
Mozart: Un bacio di mano, K. 541
Mozart: C-dúr („Jupiter”) szimfónia, K. 551 - I. Allegro vivace
Mozart: Don Giovanni, K. 527 - Az I. felvonás fináléja
A jelenlegi helyzetben az opera szcenírozott megvalósítása túl nagy kockázatot jelentett volna, ezért azt későbbi időpontban - amikor a művet már biztonságosan elő lehet adni - adják elő. De mégis, hogy ez a nap ne maradjon Don Giovanni nélkül, a művészek kalandra hívják a kedves nézőket.
A Don Giovanni nem egyszerűen Mozart egyik operája, hanem többi operájához hasonlóan a szerző zenei gondolkodásának tárháza. E tárház alapelemei leginkább operaszereplőinek zenei-érzelmi megformálásában érhetők tetten, melyek a Don Giovannit megelőzően és azután is jelen vannak zongoraversenyeiben, szimfóniáiban, kamaraműveiben. Az előadás célja, hogy a Don Giovannihoz kapcsolódó zenei gondolatok világába vezesse be a közönséget egy pasticcio formájában. A pasticcio a 18. századi zene egy kedvelt műfaja volt, amelyben a szerzők különböző művekből állítottak össze egy új alkotást. Több olyan opera ismert, amelyben az áriák adott esetben öt-hat különböző zeneszerzőtől származnak (a szót egyébként fordíthatjuk pástétomnak, rendetlenségnek, illetve konkrétan egy olasz rakott tésztaételre is utal).
A hangverseny stílusosan a Don Giovanni nyitányával indít. Az ezt követően felcsendülő hét mű pedig az operában megjelenő jellegzetes zenei karakterekhez kapcsolódik. A Rivolgete a lui lo sguardo kezdetű hangversenyária - egy, a Così fan tuttéból kimaradt részlet - akár Don Giovanni hiányzó áriája is lehetne. A kicsapongó nemes alakjához két másik zenei részlet is kapcsolódik: a főhős erőt és magabiztosságot sugárzó karakterét, valamint a hölgyeket megbabonázó sármját jeleníti meg a Jupiter-szimfónia első tétele és a közvetlen közelében keletkezett Un bacio di mano hangversenyária - amelyek között tematikus rokonságot is felfedezhetünk. Az opera démoni hangulatával rokon a Così dunque tradisci kezdetű basszusária, illetve a d-moll zongoraverseny első tétele. Egyértelműen Leporello alakjához köthető Mozart C-dúr vonósötöse, Donna Anna zenei világát pedig a Davide Penitentéhez született Tra l'oscure ombre funeste kezdetű szopránária mutatja be. A hangverseny befejezéséül a Don Giovanni első felvonásának fináléja szólal meg, mely a mozarti életmű egyik legkomplexebb zárójelenete: egy tipikus „imbroglio” szituáció, magyar egyszerűséggel a totális zűrzavar pillanatai, egyúttal az érzelmek drámai összecsapása. E jelenet logikájából származó lezáratlansága egyben meghívás is az opera - remélhetőleg - nem túl távoli, teljes egészében való előadására.
